2018. Augusztus 21. Sámuel, Hajna nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Teniszkönyök

A témával kapcsolatosan az Ortopédiai Klinika egyik osztályvezetőjét, dr. Soltész Istvánt kérdeztük, aki korábban éveken át versenyszerűen is teniszezett.


Az emberek többsége, ha a teniszkönyök diagnózist hallja, azonnal olyan sportsérülésre gondol, amely kizárólag teniszezéssel kapcsolatosan alakul ki. Pedig a nevével ellentétben ez a betegség nemcsak a teniszezőket érinti, hanem mindenkinél kialakulhat, akinek a könyöke (az alkar feszítő izmai) túlzott igénybevételnek van kitéve. Gyermekeknél és serdülőkorban nem fordul elő, mert ilyenkor az izmok még nagyon rugalmasak. Leggyakrabban 40-50 éves korban, a teniszezőkön kívül a nehéz fizikai munkát végzők körében alakulhat ki. Hajlamosító tényezők lehetnek a relatív gyenge izmok, izom kiegyensúlyozatlanság, nem megfelelő sporteszközök használata (rossz markolat, túl feszes húrok), nem jól előkészített egykezes fonákütések.

Fájdalom, kórós elváltozások


A betegek a könyök külső oldalán (a csukló-és ujjfeszítő izmok eredésének megfelelően) fokozatosan kialakuló fájdalomról számolnak be, mely kezdetben a csukló aktív mozgatásakor jelentkezik, később azonban kezelés nélkül, akár nyugalomban is fennállhat. A fájdalom az alkarfeszítő izmok igénybevételekor erősödik, és olyan fokú lehet, hogy a beteg nem tud fogni, a megfogott és felemelt tárgyakat elejti. Megoszlik a szakemberek álláspontja arról, milyen kóros elváltozás is okozza valójában a tüneteket. Korábban egyértelműen az izomeredések és a csonthártya gyulladásának tartották. Az utóbbi időben inkább az izomeredések területén ismétlődő sérülések és degeneratív folyamatok hatására kialakult mikroszakadásoknak tulajdonítanak nagyobb szerepet.

Konzervatív kezelés, műtét

Az esetek mintegy 90 százalékában lehet eredményes az általában több hónapig tartó konzervatív kezelés. Ez magában foglalhatja a túlerőltetést okozó mozgások kiiktatását, szükség esetén a csukló és a kéz rögzítését, a könyöktől a kéz felé eső területre felhelyezett támasztó segédeszköz használatát, nem- szteroid gyulladáscsökkentő kenőcsök, tabletták adását, a fájdalmas pontokra lokálisan adott fizioterápiát, gyulladás- és fájdalomcsillapító injekciót. Ha a konzervatív kezelés hosszabb idő után sem vezet eredményre, többféle műtéti beavatkozást végezhetünk. A leggyakrabban alkalmazott eljárás a fájdalmas izomcsoport eredésének leválasztása, mely szükség esetén kiegészíthető a degenerált, hegesen zsugorodott izom- és szalagrészek kimetszésével és az esetleg másodlagosan kialakult csontcsőr eltávolításával. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyulás a műtét után is elhúzódó, és a betegek kétharmadánál vezet csak eredményre. Ezért lehetőség szerint próbáljuk megelőzni a betegég kialakulását bemelegítéssel és a megfelelő sport- és munkaeszközök használatával.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.