2018. Április 26. Ervin nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Bízzunk magunkban!

Lelki és fizikai egészségünk nem választható el egymástól, együtt jelentik életerőnket. Ép lélekben ép test – foglalhatnánk össze. – Az első helyen a lélek szerepel, alapja, hogy szervezetünk élettani működése összefügg a lelkiállapotunkkal.


Idegrendszerünkre hat a külvilág, és befolyásolja azt, valamint hat szervezetünk belső elválasztású mirigyeinek működésére. Ezen keresztül az immunrendszer is bekapcsolódik a körbe és az agyalapi mirigyünk, valamint a mellékvese kérgünk tengelye összeköti a külvilágot, idegrendszerünket és testünk működését. Így befolyásolja lélektani állapotunk immunrendszerünkön át testi állapotunkat – kezdte magyarázatát dr. Égerházi Anikó a Pszichiátriai Klinika egyetemi docense. – Ha egy külső ingert idegrendszerünk stresszként él meg, gyors, ősi reakcióval válaszol, melyet korábbi tapasztalataink alapján indít. A stresszhelyzetben adott válaszért felelős szimpatikus idegrendszerünk túlsúlyba kerül, szaporábban ver a szívünk, emelkedik vérnyomásunk, izzadunk, elpirulunk, így készül szervezetünk a küzdelemre, vagy a menekülésre, vagy a „megfagyásra". Ezek az állatvilágból ismerős reakciók azonosak az embernél is. A megfagyás a pánikra utal, amikor képtelenek vagyunk bármit tenni menekülésünkért. Szervezetünk automatikus vészcsengője megszólal stresszhelyzetben, de értékelnünk kell, hogy tényleg nagy a vész, vagy csak túlértékeltük és szorongunk, kétségbe esünk, katasztrofizáljuk a helyzetet.

Mozgósítsuk képességeinket!

A jelen-lét azt jelenti, hogy viszonyuljunk megfelelően a történtekhez, mozgósítsuk a legjobb képességeinket a megoldásához. Olyan működést nem várhatunk el magunktól, amilyenre nem vagyunk képesek. Ezért ne mindig a mások képességeihez mérjük magunkat, hanem saját magunkhoz. Önismeret szükséges hozzá. Tudnunk kell, hogyan alakult ki személyiségünk. A személyiségfejlődés öröklött része a temperamentumunk, amit nehéz befolyásolni, mert genetikailag meghatározott, bár vannak olyan gyermekkori nevelési módok, melyek felülírják a temperamentumot. A környezeti hatás alatt pl. azt értjük, hogy hogyan bánnak a gyerekkel. Az alapvető érzelmi szükségleteinek be kell teljesülni ahhoz, hogy egészséges gondolkodású felnőtt legyen. Ehhez tartozik a képesség a biztonságos kötődés kialakulásához, az önállósághoz, az egészséges korlátokhoz. A gyermeknek meg kell tanulni érzelmei és szükségletei kifejezését, a spontaneitást, a játékosságra való törekvést, ami lehetővé teszi, hogy felnőttként ne örökké a veszélyhelyzetek körül forogjon, és rágódjon rajtuk, hanem lazítson. Erre szükségünk van, hiszen az életben az összes veszélyt senki sem tudja fellistázni és felkészülni rá.

Önismeret, önbizalom

Hogyan érezhetjük biztonságban magunkat a lehetséges veszélyekkel szemben? Bízzunk magunkban, hogy képesek leszünk megtalálni a megfelelő megoldást az adott helyzetben. Ehhez önismeret és önbizalom szükséges. Az önismerethez tudni kell, hogy nagyon sokszor csak a jéghegy csúcsát ismerjük személyiségünkből. Ugyanis rengeteg nem tudatos érzelmi emlékünk van gyermekkorunkból, amely észrevétlenül képes felnőttként befolyásolni. Egy-egy séma kialakul gyermekkorunkban, melyet maladaptívnak, azaz rosszul alkalmazkodó sablonnak nevezünk és ez elkísérhet felnőtt korunkban is, bizonyos élethelyzetek aktiválhatják.

Önmegvalósítás

Hogyan bízhatunk a jövőben? Életünk során arra törekszünk, hogy megvalósítsuk önmagunkat, hogy rájöjjünk, mire vagyunk hivatottak és milyen képességeket tudunk kibontakoztatni ennek érdekében. Önmegvalósításunk érdekében végzett teljesítményünk tehet boldoggá bennünket. Hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni önmagunkból? Ez az ősi vágy a buddhista filozófiában meditációban nyilvánul meg, amellyel felszabadítják energiáikat az elmélkedők. Ez a pszichológiába mindfulness néven került át, és tudatos jelenlétre fordítható. Lényege, hogy az egyén a jelen helyzet feladataira való legnagyobb koncentrálási képességet hozza létre.

Ne aggódjunk!

Agyunk általában a jelen helyzethez nem illő gondolatokkal van tele, de nem kell állandóan a múlt problémáin bánkódni és a jövőért aggódni, hanem a jelen helyzetben az adott feladattal kell foglalkozni. Így érhetjük el a legnagyobb teljesítményt. Gyakorlással elsajátíthatjuk ezt az állapotot. Zavaró gondolataink ellen ne küzdjünk, hanem ha jönnek, akkor engedjük el és az adott dologgal foglalkozzunk. Önismeretünket pszichoterápiával is fejleszthetjük és alkalmazkodóbb viselkedést is megtanulhatunk a mindennapokban. Ha az aktuális helyzetben a beállítódásunk nem arról szól, hogy képesek vagyunk megoldani a helyzetet, akkor nem leszünk rá képesek. A dolgokhoz való viszonyulásunk befolyásolja tetteinket. Amiről azt gondoljuk, hogy képesek vagyunk rá, azért megteszünk mindent, de ha az ellenkezőjét gondoljuk, akkor nem teszünk érte semmit. A múlt tapasztalataira építhetjük önbizalmunkat, amikor megoldottuk dolgainkat és ha optimistán viszonyulunk jelen dolgainkhoz, akkor sikerülhetnek.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.