2018. Október 23. Gyöngyi, Nemzeti ünnep nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Betegen is meglátni a jót

Amikor a beteg az orvossal szemben ülve meghallja egy súlyos betegség diagnózisát, amely magyarázatot ad a régóta fennálló panaszaira, úgy érzi, összeomlott a világ. Megrendül az abba vetett hite, hogy képes befolyásolni a vele történő fontos eseményeket, hogy ő „kormányozza élete hajóját”.


Minél súlyosabb a kapott diagnózis, annál inkább jelenthet pszichológiai traumát az egyén életében. Sokak számára az olyan életet fenyegető betegség, mint a rák, a szívinfarktus, a sclerosis multiplex stb. végérvényesen átalakítja a világról és önmagáról alkotott szemléletét. Amellett, hogy ezeknek a betegeknek számos betegségből és annak kezeléséből adódó fizikai, lelki és szociális nehézséggel kell szembenézniük (pl. elveszíthetik munkájukat, átalakulnak a családi- és párkapcsolatok), vannak olyan személyek is közöttük, akik mindezek ellenére is képesek lesznek előnyt kovácsolni a kialakult helyzetből, és meglátni a jót, a pozitívumot is a nehézségek közepette.

Fontossági sorrend

Azt a jelenséget, hogy a súlyos betegségekkel való küzdelem eredményeként pozitív változásokat is megtapasztalhatnak az egyének, a pszichológiában poszttraumás növekedés névvel illették a kutatók. Mindez csak az utóbbi húsz évben kezdett a tudományos érdeklődés középpontjába kerülni. A súlyos betegségek terhe alatt eltörpülhetnek a korábbi gondok, azok más megvilágításba kerülhetnek. Már nem a tárgyi környezetünk gazdagítása lesz a fontos, a tévé vagy az autó kicserélése, vagy az, hogy mindenki kedveljen bennünket. Megváltoznak életünkben a fontossági sorrendek. Fontosabbá válik a család, a szeretett személyekkel való kapcsolat. Sokszor számolnak be a betegek arról, hogy már jobban kifejezik érzelmeiket szeretteiknek. Emellett nő a mások iránt érzett empátia, részvét.

Érettség, lelki erő, egészség

Hangsúlyosabbá válik az egészség mint érték, aminek köszönhetően gyökeresen megváltozhatnak étkezési szokásaik és egyéb egészségmagatartásuk. Jobban kezdik értékelni az életet, minden egyes napot megbecsülnek, és úgy érzik, jobban képesek örülni az apró dolgoknak, például egy szivárványnak, vagy egy kisgyermek mosolyának. Sokan arról is beszámolnak, hogy érettebbé és lelkileg erősebbé tette őket a betegséggel való küzdelem, és kevésbé aggodalmaskodnak már az élet apró dolgain. Előfordulhat, hogy erősödik a vallásos hitük, illetve spirituális kérdések kezdik el őket foglalkoztatni. Vannak, akik kilépnek a korábbi rohanó életstílust megkövetelő munkájukból, és segítő szakmát választanak, vagy karitatív tevékenységekben kezdenek el részt vállalni. A kutatások szerint a daganatos betegek kb. 80 százaléka tapasztalhatja meg ezeket a változásokat.

Értelem, érzelem

A poszttraumás növekedéshez (pozitív változásokhoz) szükséges értelmi és érzelmi feldolgozás „terepe” lehet a betegek számára a közeli hozzátartozók, családtagok, akik meghallgatják a beteg félelmeit, problémáit, az általa levont tanulságokat, és reagálnak azokra, azaz társas támaszt nyújtanak. Emellett ez az empátiás hozzáállás a szerettek számára is meghozhatja a „növekedés”, a pozitív tapasztalatok élményét. Sok családtag úgy érzi, hogy a szeretett személy betegsége az „ő szemüket is felnyitja” és arra készteti őket, hogy megváltoztassák életformájukat, a dolgok fontossági sorrendjét. Őket is bölcsebbé és toleránsabbá tehetik az együtt átélt nehézségek, küzdelmek.

Elégedettség, boldogság

A súlyos betegség tehát gyökeresen megváltoztathatja családtagjaink és saját személyiségünket, és képessé tehet minket akár arra is, hogy felfedezzük azokat az értékeket az életünkben, amelyek elégedettebbé és boldogabbá tehetnek bennünket. Ahogy Lance Amstrong ráktúlélő, országúti kerékpárversenyző önéletrajzi könyvében írja: „A rák akár egy olyan út is lehet, amely egy második élethez, egy belső élethez, egy jobb élethez vezet.” A súlyos betegségből adódó pozitív változások megtapasztalásának az eddigi eredmények szerint orvosi jelentősége is nagy, hiszen hozzájárulhat a fizikai egészséghez. A pozitív változásokat átélt személyek jobb fizikai közérzettel és jobb immunműködéssel bírnak, és bizonyos eredmények szerint tovább is élnek, mint pozitív változásokat nem tapasztaló betegtársaik.

Más látásmód

Betegként persze sokszor nagyon nehéz a testileg-lelkileg megterhelő tünetek és kezelések mellett észrevenni azokat a dolgokat, amelyek betegségünk hatására életünkben pozitív irányba változtak. Ebben talán segíthet az, ha megpróbáljuk megválaszolni a következő kérdéseket. „Hogyan hatott a betegségem az életemre? Van-e olyan dolog, amire megtanított? Hogyan változott az életszemléletem, a dolgok fontossági sorrendje a betegségem hatására? Hogyan változott a szeretteimmel való kapcsolatom? Mi az, amit nyertem a betegségemnek köszönhetően?”

Tanyi Zsuzsanna pszichológus

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.