2018. Augusztus 18. Ilona nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A stressz nem feltétlenül rossz

A stressz fogalma napjainkban igen gyakran és rendkívül sokrétűen használt, amelyet hétköznapi értelemben szinte kizárólag negatív értelemben említünk.


A stressz nem feltétlenül rossz, sőt alapvetően az életben maradás fontos kelléke, hiszen segít felismerni a veszélyt, mozgósítani a szervezet védekező rendszerét, s kreatív energiákat szabadít fel, amelyek segítenek abban, hogy megoldjunk egy problémát. Vannak jó stresszek is, amelyek pozitív érzésekkel: örömmel, lelkesedéssel, tettrekészséggel és egészséges testi állapottal járnak (egy váratlan nyeremény, házasságkötés, egy kellemes baráti összejövetel). Ezzel szemben a rossz stressz negatív érzésekkel és a testi működések zavarával jellemezhető (pl. elhúzódó családi konfliktusok, túlzott munkahelyi megterhelés, egy szeretett személy halála, munkahely elvesztése). A stressz tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, agresszió, szorongás, fokozott fogékonyság a betegségekre, alvászavarok, fejfájás, hát-, gerinc- és gyomorfájdalmak stb.

Milyen betegségekhez vezet?

A stresszt kiváltó tényezőkhöz (stresszorokhoz) való alkalmazkodás hosszú távon kimeríti a szervezet erőforrásait, legyengíti az immunrendszert, így a szervezet fogékonyabbá válik a betegségek iránt, s ennek következtében ún. pszichoszomatikus betegségek alakulnak ki. Egyik legveszélyeztetettebb terület a szív és érrendszer, amely magas vérnyomás, keringési betegségek, szívinfarktus vagy agyvérzés lehetőségét rejti magában. Az emésztőrendszer fekélyekkel, vérző vastagbélgyulladással reagálhat a folyamatos feszültségre, emellett krónikus stressz talaján kialakulhat asztma, bőrbetegségek és hajhullás is. Pszichés szempontból a krónikus stressz szorongásos zavarokhoz, depresszióhoz, alvásproblémák, függőségek (alkohol, dohányzás stb.) és akár táplálkozási zavarok kialakulásához is vezethet.

Kiket érint?

A stressz okozta kórképeket ma már sokan népbetegségnek tekintik, hiszen a lakosság nagy részét érintik. Idősebb életkorban a stressz jobban megviseli a szervezetet és a lelket, mivel a megküzdő kapacitás ekkorra már kimerültebb. A nők sokkal inkább hajlamosak rá, hogy segítséget kérjenek vagy támaszt keressenek, a férfiak viszont inkább arra vágynak, hogy hagyják őket békén. Stresszorok mindannyiunk életében vannak, ugyanakkor az, hogy adott környezeti hatás hogyan hat ránk, nagymértékben függ: – a stresszt kiváltó hatás súlyosságától és tartósságától – attól, hogy hogyan értékeljük a helyzetet (mennyire érezzük megterhelőnek, veszélyesnek, kilátástalannak stb.) – milyen megküzdési stratégiákat tudunk mozgósítani testi és lelki értelemben egyaránt (ebben ötvöződik az egyén érzékenysége, a tűrőképessége, öröklött hajlamai és tanult viselkedésformái).

Kezelése

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy azok a személyek, akik a változásokat képesek kihívásnak érzékelni, a nehéz élethelyzetek mögött is próbálnak és tudnak értelmet keresni, s akik határozott életcéllal rendelkeznek, sokkal inkább úgy érezhetik, az őket ért hatásokat kézben tudják tartani, kontrolljuk van a helyzet fölött, így ellenállóbbá válnak a streszszorokkal szemben. Mivel környezetünket csak korlátozott mértékben módosíthatjuk, a stresszorok javarészét ki nem kerülhetjük, a stresszkezelésre adott válasz önmagunkban rejlik: elsősorban szemléletmódunk és gondolkodásunk megváltoztatásában. Emellett igen fontos szerepe van egyes tanult készségeknek, mint pl. az önérvényesítő (asszertív) magatartás. Nagyon fontos természetesen szervezetünk állapota is, amelyet rendszeres sportolással, egészségesebb táplálkozással, elegendő alvással tudunk edzeni. A stresszkezelés hatékonyabb módjai tanulhatók. Ide sorolhatók a már említett asszertív készségek és a relaxáció elsajátítása.

Kocsisné Molnár Judit
pszichológus

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.