2018. Szeptember 23. Tekla nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Sorsdöntő kapcsolat

Felmérések szerint ma Magyarországon feleannyi házasság köttetik évente, mint korábban, ugyanakkor a válások száma aggasztó ütemben növekszik. Mi állhat e folyamat hátterében? Nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az okok keresése során kötődéstörténetünk induló szakaszának minőségi gondjaira érdemes gondolnunk.


John Bowlby rendkívül hatásos munkássága óta ugyanis tudjuk, hogy a kora gyermekkori kötődés személyiség-fejlődésünk kulcsfontosságú alappillére, amely akarva-akaratlanul színezi, mintegy „előfeszíti” későbbi, felnőttkori kapcsolatainkat. A szülői bánásmód, ezen belül elsődlegesen az anya érzékenysége újszülötte jelzéseire, megalapozza a gyermek kötődési igényét és készségét, vagyis kapcsolatai minőségét későbbi életére, nyomot hagyva azon felnőttkorban is. Túlzás nélkül állítható, az anya-újszülött találkozás sorsdöntő esemény, melynek sikerét vagy sikertelenségét egész életünkben magunkban hordozzuk. A kötődés fontosságát már Sigmund Freud is vizsgálta. Rámutatott, hogy életünk első 5 évének eseményei alapvetően befolyásolják további életszakaszainkat. A gyermekkor negatív életeseményei, traumái szinte helyrehozhatatlanok, következményeik felnőttként is érezhetők. Freud elmélete szerint az ember ösztönlény, így a csecsemő elsősorban ahhoz kötődik, aki kielégíti táplálékigényeit. Szerencsés esetben ez a személy – természetesen – az édesanya. A Nobel-díjas Konrád Lorenz nyári ludakkal végzett kísérlete során azt tapasztalta, hogy azok követnek minden hangot adó, mozgó tárgyat. Következtetése szerint, ha nincs az anyaállat közelében, akkor a frissen kikelt állat ahhoz a tárgyhoz vagy élőlényhez kötődik, amely melegséget, biztonságot ad számára, és kielégíti a táplálással kapcsolatos igényeit. Lorenz ezt a jelenséget nevezte el imprintingnek, bevésődésnek. Harry Harlow vizsgálatai korrigálták Freud felvetését, hogy az újszülött számára elegendő, ha biológiai szükségletei kielégülnek. Rhesus-majmokkal végzett vizsgálatokban az újszülött kismajmokat leválasztotta anyjuktól és helyette két mesterséges műanyát készített nekik. Az egyik egy drótból készült, merev, rideg pótanya volt, de ez adta az élelmet. A másik egy szőrrel borított, melegséget, biztonságot nyújtó tárgy volt. Az eredmény azt mutatta, hogy a kismajmok leginkább a puha, szőrrel borított műanyába kapaszkodva töltötték a nap nagy részét, míg a drótból készültet csak akkor látogatták, ha éhesek voltak. Ebből is nagyon jól látszik, hogy a gyermek számára nem csak a táplálás, hanem a szeretet, a biztonság is épp olyan fontos, mindkettő szükséges a fizikai és lelki fejlődése szempontjából.

Szerető-védő bánásmód

Kérdőívek segítségével saját magam is végeztem kutatást: feltérképeztem a vizsgálati személyeim körében a gyermekkorukban tapasztalt szülői bánásmód jellemzőit, gyermekkori és felnőttkori kötődésüket, majd ezen adatok között összefüggéseket kerestem. Feltevésem az volt, hogy aki gyermekkorában szerető-védő szülői bánásmódot élt meg és ezért maga is biztonságosan kötődött szüleihez, annak nagy valószínűséggel biztonságos kötődés jellemzi felnőtt kapcsolatait is. Az általam vizsgált személyek olyan házaspárok voltak, akiknek legalább egy közös gyermekük volt, a legnagyobb gyermekük nem volt idősebb 18 évesnél, minden gyermekük velük élt, a szülők egyike sem volt idősebb 50 évesnél, nem volt előző házasságuk, minden gyermekük közös, tehát nincs adoptált vagy előző kapcsolatból származó. A vizsgálat elvégzéséhez két kérdőívet használtam. Az egyik a Szülői Bánásmód kérdőív, mellyel arra kaptam választ, hogy a vizsgálati személyemmel miképpen bántak a szülei gyermekkorában, azaz a szeretet-törődés, a túlvédés vagy esetleg a korlátozás volt- e jelentősebb.

Idegenhelyzet-modell

A gyermekkori kötődés vizsgálatára 1978-ban Mary Ainsworth és munkatársai kidolgozták az Idegenhelyzet modell nevű vizsgálati módszert. Segítségével vizsgálhatjuk, hogyan viselkedik a gyermek, ha anyján kívül egy idegen személy is jelen van a szobában, és ha az idegennel, illetve teljesen egyedül marad. Különösen informatív azt látni, miként viselkedik a gyermek a néhány percre eltávozott anya visszatértekor. A biztonságosan kötődő gyermek sírni kezd, amint az anya távozik, – így egyedül marad az idegennel, – de ismét boldog, amikor újra látja édesanyját. Az elkerülő kötődésű gyermeket nem zavarja anyjának távozása, sem az a tény, hogy egyedül maradt az idegennel. Ennek a reagálásnak hátterében sokszor trauma vagy családon belüli erőszak áll. Az ambivalens gyermeknek minden idegen, még az anya jelenlétében sem tud önfeledten játszani, az anya távozása pedig egyértelműen olaj a tűzre, aminek általában sírás vagy bömbölés a vége. Az anya visszatértekor azonban a gyermek elutasítóan reagál, mintha büntetni akarná, tehát szeretet és gyűlölet egyszerre van benne. Végül – a később leírt – zavarodott kategóriába azon gyermekek sorolhatók, akik valami oknál fogva az előzőek egyikébe sem tartoznak. Ennek az egy-másfél éves kori vizsgálatnak az elvégzésére nem volt lehetőségem, ezért olyan kérdéseket fogalmaztunk meg, melyekkel, ha visszaemlékezés útján is, képet kaphattunk a vizsgálati személy gyermekkoráról.

Közvetlen kapcsolatok élményei

Végül a Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív segítségével a felnőttkori kötődésmintázatokat térképeztem fel. A biztonságosan kötődő felnőtt önmagát értékes és szerethető embernek tartja, ezért megbízik párjában is. A belebonyolódott kötődésűek félnek érzéseik kimutatásától, ezért párjukban is nehezebben bíznak meg. Az elkerülők mind önmagukkal, mind a körülöttük lévőkkel szemben bizalomvesztettek. Eredményeim szerint a vizsgált személyek jelentős részénél (49,38 százalék) gyermekkorban a szerető-törődés és a biztonságos kötődés dominált, és később, felnőtt kapcsolataikban is javarészt (52,5 százalék) biztonságosan tudtak kötődni. Vagyis kiindulói feltevésem beigazolódni látszik: ezen tényezők valóban hatnak egymásra későbbi életszakaszainkban is.
Az anya – gyermek kapcsolat, – tehát korántsem átmeneti jelentőségű, kezdetleges viszony. Ezért kiemelten fontos, hogy az anya szeretettel, melegséggel és gondoskodással forduljon magzatához, újszülöttjéhez, hiszen a gyermek átérzi szülője minden rezdülését. Ma már egyre több kórházban elterjedt gyakorlat, hogy az újszülöttet minél előbb a szülő nő mellkasára helyezik, segítve ezzel a korai kötődés alakulását köztük. Az anyai szeretet genezisének időszaka is ez… Mindenekelőtt fontos, hogy „Szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (Galata 5.13)

Kertész Annabella Anett

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.