2018. November 14. Alíz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Csontok, ízületek, szalagok

Ahhoz, hogy a különféle mozgásaink létre tudjanak jönni, szükségünk van egy stabil, teherbíró csontvázrendszerre és a testünket mozgató vázizomrendszerre. A csontok, az ízületek és szalagok együttesen alkotják a mozgásszervrendszer passzív szerkezetét.


A nagymértékű terhelés miatt a csontoknak nagyon keménynek, szilárdnak, ugyanakkor rugalmasnak is kell lenniük. Ezt a kettős tulajdonságot a csontok vegyi összetétele biztosítja, amely 30-40 százalékban szerves, 60-70 százalékban szervetlen szilárd alkotórész.  csontok egy tömött, sűrűbb állományból és egy szivacsos állományból épülnek fel. A szivacsos állomány a csont belsejében helyezkedik el, míg a sűrűbb állomány kéregként veszi körbe a csontot. A szivacsos állomány laza, levegős szerkezetű, és kis gerendákból épül fel. A csontok szilárdságát a benne található kalcium biztosítja, ezért nélkülözhetetlen ez az ásványi anyag a csontváz és a fogak egészséges fejlődése szempontjából. A kalcium felszívódásához szükséges a D-vitamin is, amely aktiválja a csontokban lévő csontfelépítő sejteket, hogy építsék be a kalciumot a csontokba, megnövelve ezzel a csontok szilárdságát.  A csontváz a szervezet élő része, így terhelés hatására képes a szerkezete megváltozni. Az emberi csont nem egy változatlan formában kialakult egység, hanem egy folyamatosan változó rendszer, amely a szervezetet ért különböző hatásokra képes felépülni és lebomlani. Életünk első 30-35 évében a csontszerkezet építése az erőteljesebb, majd a csontlebontás kerül túlsúlyba. A kor előrehaladtával a folyamatos csontvesztés következtében olyan mértékű csontritkulás alakulhat ki, amely a csontváz szerkezeti épséget veszélyezteti, így törékennyé válhatnak a csontok.

A csont speciális összetétele

A csontok, az ízületek és a szalagok együttesen alkotják a mozgásszervrendszer passzív rendszerét. A csontok 40 százaléka víz, 30-40 százaléka szerves, 60-70 százaléka szervetlen szilárd alkotórész. A csontok egy tömött, sűrűbb- és egy szivacsos állományból épülnek fel. A szivacsos állomány a csont belsejében helyezkedik el, míg a sűrűbb állomány kéregként veszi körbe a csontot. A szivacsos állomány laza, levegős szerkezetű, és kis gerendákból épül fel. A csont nem tömör szerkezetű, csak külső részén található egy vékony, tömör réteg. A csontváz a szervezet élő része, terhelés hatására képes a szerkezete megváltozni. A csontok kötőszövettel, szalagokkal, porccal kötődnek egymáshoz. A csontok folytonos összeköttetés vagy ízület révén kapcsolódhatnak. Két csont mozgatható kapcsolata az ízület. A csontok ízületi felszínét porc borítja, amely sima felületet képez, és harmonikus mozgást tesz lehetővé az ízületek számára. A két porcfelület között található folyadék az ízületi nedv, amely csökkenti a porcfelületek súrlódását. Az ízületi toknak azon kívül, hogy stabilizálja az ízületet, az ízületi nedv termelésében is szerepe van.

Az izomrendszer részei

Az izomrendszer a mozgáskivitelezés aktív szervrendszere. Az izmainkat izomrostok építik fel, melyek több részből állnak: az izmok középső részén az izomhas, a két végén pedig inas rész található. Az izomhas összehúzódásra képes, az inas részek pedig eredési és tapadási pontként rögzítik az izmot a csontokhoz. Az izmok lefutásuk közben legalább egy ízületet áthidalnak, ezáltal összehúzódásuk hozza létre a mozgást.Az izmaink állandó feszültségi állapotban vannak ami egy szemmel alig látható folyamatos tevékenység, ez biztosítja az izmok megfelelő tónusát és a biomechanikailag helyes testtartásunka tartja fenn. A vázizmaink idegingerlésre húzódnak össze. Az izomerőnk a működő izomrostjaink számával arányos, így egy izom maximális ereje az izmot alkotó rostok számától függ. Az emberi szervezetben nem az egyes izmok, hanem különböző izomcsoportok együttműködve hajtják végre a mozgásokat.
Az izmaink működés szerint két csoportra oszthatóak fel. Az első csoport a tónusos izmok, amelyekre jellemző, hogy stabilizálják törzsünket a gravitációval szemben, tartós munkára képesek, lassan fáradnak ki, rövid idő alatt regenerálódnak, de ugyanakkor ezek az izmok hajlamosak zsugorodásra, túlfeszülésre. A második csoport a fázikus izmok, amelyeknek a fő funkciójuk a mobilizálás, gyors működésre képesek, gyorsan kifáradnak és lassan regenerálódnak. Mindezek mellett hajlamosak gyengülése, megnyúlásra, sorvadásra.

Nagy Ágnes
gyógytornász

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.