2018. Szeptember 19. Vilhelmina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A rendszertelen szájápolás következményei

A rossz szájhigiénié, a nem megfelelő szájápolási szokások és a félévenkénti szűrővizsgálaton való megjelenés elmulasztása hozzájárul a leggyakoribb fogbetegségek és a fogágybetegségek kialakulásához. Ezek keletkezésében a fogakon megtapadó lepedék (plakk) elsődleges szerepet játszik. A megelőzésben törekedni kell a fogak lepedékmentességére.


A foglepedék (dentális plakk) olyan biofilm, amely fogak és fogpótlások (tömések, hidak, kivehető fogpótlások) felszínén keletkezik, levált baktériumokat és baktériumok közötti állományt tartalmaz. A lepedékkel borított felszín a foghoz hasonló színű, de bársonyos, matt, puha felrakódás, amely a fogak felületén folyamatosan képződik. Lepedék minden olyan felszínen képződhet, amely a rágás során nem tisztul meg, illetve amelyet a fogmosás során nem tisztítunk meg (fognyak, rágófelszínek mélyedései). Okozója lehet a fogszuvasodásnak, elősegíti a fogkő képződését és az ínybetegség kialakulását. A foglepedék képződését több tényező segíti elő: torlódott fogak (nehéz tisztítási felület), nem kielégítő, helytelenül készített vagy elálló tömésszélek, rosszul illeszkedő koronaszélek, fogsorok, a nyál mennyiségének csökkenése, a dohányzás, helytelen táplálkozás (szénhidrátdús, folyékony, pépes).

A foglepedék kialakulása megelőzhető


Rendszeres napi szájápolással (a helyes fogmosási technika alkalmazásával naponta kétszer, ami terjedjen ki a fogakon kívül a nyelvre is), a fogkefe 2-3 havonkénti cseréjével (a sörték elhasználódottságának függvényében), fogselyem, superfloss, fogköztisztító kefe használatával (a nehezen hozzáférhető fogfelszínek tisztítására), a nyelv tisztításával nyelvkaparó alkalmazásával, professzionális fogtisztítás igénybevételével fogorvosi rendelőben (a hozzáférhetetlen elszíneződéseket is eltünteti, és otthon is jól tisztítható, sima fogfelületet eredményez), szájvíz használatával (a foglepedék lerakódásának csökkentése céljából), félévenkénti fogorvosi szűrővizsgálaton való részvétellel. A fogkő jelenléte kórosan befolyásolja az íny és fogágy állapotát, mert ha érdes a fog felszíne, az elősegíti a baktériumokban gazdag foglepedék lerakódását. A fogkő jelenléte ínygyulladást okoz, emiatt az íny elveszti egészséges, rózsaszín színét, megduzzad, vörössé válik, és fogmosáskor vérezni kezd. Kialakulásában szerepet játszik többek között a rossz szájhigiéné, a hajlam, az örökletes tényezők, a dohányzás. A fogkő eltávolítása az íny alatti és feletti területekről, a fogak felszínének polírozása (a simább felszínen a lepedék nehezebben tapad), otthon a rendszeres és helyes fogmosási technika alkalmazása, a kiegészítő szájhigiénés eszközök használata (pl. fogselyem, superfloss, fogköztisztító kefe, nyelvkaparó), fogkőképződést gátló (pirofoszfát-tartalmú) fogkrémek használata, szájvíz, szájöblítő használata (csak ha valamiért gátolt a mechanikus tisztítás), szűrővizsgálaton való részvétel félévente.

A fogszuvasodás roncsolja a fogszövetet


A fogszuvasodás (caries) a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő, majd a mélybe haladó idült folyamata, amely a kemény fogszövetek nem gyógyuló roncsolását okozza. A szájban lévő baktériumok a foglepedékben található ételmaradványok szénhidráttartalmú anyagaiból savat képeznek, melyek oldják a fogzománcban található ásványi sókat. Ez a folyamat a fogakon fehér foltokat okoz, majd a keményfoganyag-hiány miatt „lyukak" keletkeznek. Kezdetben fehér foltot látunk, mely a fogzománc ásványi anyagainak kioldódására utal. Ez a folyamat ebben a fázisban még visszafordítható (reverzibilis). A fogszuvasodás létrejöttének megakadályozásában segíthet a fluoridtartalmú fogkrém használata. Ha a szuvasodás tovább halad, akkor a zománcban kialakul a carieses üreg, a „lyuk", mely a zománc után a dentinre is ráterjedhet, s azt is elpusztítva elérheti a fogbelet. Otthoni, rendszeres fogmosás, kiegészítő szájhigiénés eszközök használata (fogselyem, superfloss, fogköztisztító kefe, nyelvkaparó), a fluoridtartalmú fogkrémek előnyben részesítése, a cukortartalmú élelmiszerek és italok kerülése a főétkezések között, édességek kizárólag főétkezések utáni fogyasztása (nassolás kerülése), helyes táplálkozás (zöldség, gyümölcs, sajt, tej), rostos ételek fogyasztása, félévente részvétel szűrővizsgálaton.

Az ínygyulladás visszafordítható

Az ínygyulladás (gingivitis): kezdődő fogágybetegség, a dentális plakk (a fogak felületén és a fogíny szélén megtelepedő bakteriális foglepedék felhalmozódása) okozza. A fogínygyulladás bárkinél előfordulhat, aki huzamosabb ideig egyáltalán nem mos fogat, vagy rossz technikával teszi. A krónikus ínygyulladás gyakran fájdalmatlan, az íny enyhén vörös, duzzadt lehet, puha tapintatú, fogmosáskor enyhe vérzés tapasztalható, kellemetlen lehelet és rossz szájíz észlehető. Az egészséges íny halványrózsaszín, nem vérzik, jól tapad a fogakhoz. Az ínygyulladás alapvető oka a helytelen fogmosási technika alkalmazása vagy a szájhigiéné mellőzése. A nem megfelelő minőségű tömések, elálló szélű koronák és hidak, a szuvas fogak befolyásolják a jó szájhigiéné hatékonyságát. Ha nem mossuk alaposan a fogat, akkor a visszamaradt lepedékben elszaporodó baktériumok kiválthatják a gyulladásos folyamatot. A betegség ismert rizikófaktora a stressz, a fáradtság, a hiányos táplálkozás, genetikai hajlam, a dohányzás, a hormonális egyensúly felbomlása (terhesség, serdülés, klimax). Az ínygyulladás nem jár a szövetek végleges pusztulásával, a folyamat még kezelhető, visszafordítható és megszüntethető. Szájhigiénés motiváció és instrukció (plakkfestő tablettával láthatóvá tesszük a lepedéket, és bemutatjuk a szájápolási hiányosságokat), helyes fogmosási technikát alkalmazunk, a lepedék lerakódását elősegítő helyi okokat megszüntetjük (túlérő tömések, elálló koronaszélek, a fogak anatómiai hibájának korrekciója stb.), eltávolítjuk a fogkövet az íny alatti és feletti területekről, polírozzuk a fogak felszínét, kiegészítő szájhigiénés eszközöket használunk a fogközök megtisztítására (pl. fogselyem, superfloss, fogköztisztító kefe), speciális fogkrémeket használunk (pl., aminfluorid- és ónfluorid-tartalommal), szájvizeket használunk a helyes fogmosás és fogköztisztítás kiegészítőjeként, rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálaton.

A fogágybetegség károsítja a szöveteket

A súlyos fogágybetegség (parodontitis) többnyire bakteriális eredetű gyulladás, melynek során a fogat körülvevő, azt rögzítő szövetek károsodnak; a folyamat érinti az ínyt, a gyökérhártya-rostokat és a csontot. A gyulladásért felelős baktériumok az egészséges szájüregben is kis mennyiségben megtalálhatók; de a lepedék, illetve a belőle kialakuló fogkő felhalmozódásával elszaporodnak, így a baktériumok és károsító termékeik (pl. toxinjai) a fogágybetegség kialakulásához vezetnek. A folyamat kezdeti tünetei: ínygyulladás, ínyvérzés, fájdalom, rossz lehelet. Az előrehaladott esetben a tünetek: ínyvisszahúzódás, fogmozgathatóság, fogvándorlás, tasakok kialakulása. A súlyos fogágygyulladásnak számos oka lehet: általános betegségek (köztük cukorbetegség, anyagcsere-betegség), helyi tényezők (köztük a rossz szájhigiéné – a fogakra lerakódott lepedék és fogkő –, elhanyagolt fogazat, helytelenül készített tömések, fogpótlások, torlódott fogak), környezeti tényezők (pl. stressz, dohányzás), az örökletes tényezők (pl. az állkapocs alakja, a fogsor szabályossága) mellett fontos szerepe van a fogak és rajtuk keresztül az íny egészségtelen terhelésének, ami adódhat fogcsikorgatásból vagy a szabályozatlan fogakkal történt rágásból. Az okok között kiemelendő a dohányzás, amelynek során egyrészt károsító anyagok sokasága kerül a szájüregbe, melyek megfelelő táptalajt képeznek a baktériumoknak, valamint oxigénhiány alakul ki az erekben, ami által nehezebben gyógyul az ínygyulladás. Ez az állapot már visszafordíthatatlan, a terápia elsődleges célja a gyulladás megszüntetése – az oki és a hajlamosító tényezők kiküszöbölésével –, majd a gyulladásmentes állapot fenntartása. A dohányzás az egyik legjelentősebb rizikófaktor a fogágybetegségekben. Felmérések bizonyítják, hogy a dohányosok fogágya rosszabb állapotban van, mint a nem dohányzóké. A dohányzás nemcsak a fogágygyulladás előfordulási gyakoriságát növeli, hanem a meglévőt súlyosbítani is képes.

Teendők fogágygyulladás esetén

A fogíny alatti és feletti fogkő eltávolítása, a felszínek polírozása, a helyi irritáló tényezők megszüntetése, szükség esetén sebészeti beavatkozás (a tasakok kitisztítása, szövetpótlás, a szövetkontúrozás korrekciója), a helyes fogmosási technika megtanítása, otthoni rendszeres, helyes szájápolás, kiegészítő szájhigiénés eszközök alkalmazása (pl., fogselyem, superfloss, fogköztisztító kefe, nyelvkaparó, szájzuhany), speciális fogkrémek használata, rendszeres, akár 3 havonkénti fogászati ellenőrzés. A legfontosabb, amit tehetünk az ínyért és a fogainkért, az otthoni helyes fogmosási és fogköztisztítási technika elsajátítása és ennek a mindennapi, rendszeres gyakorlása.

Gulyáné Jósvai Ildikó
fogászati szakasszisztens
Fogorvostudományi Kar

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.