2018. Július 22. Magdolna nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Allergiás kötőhártya-gyulladások

Szemhéjaink belső felszínét, valamint szemgolyónk elülső részét (az átlátszó szaruhártya kivételével) vékony, áttetsző hártya, kötőhártya fedi. Többféle kórfolyamat következménye lehet a kötőhártya gyulladása.


Ha a gyulladás kialakulásáért allergének felelősek, akkor allergiás kötőhártya-gyulladásról beszélünk. Említésekor a legtöbb embernek a virágpor-allergia következtében kialakuló, szénanáthához társuló, tüsszögéssel, orrfolyással együtt járó kórkép jut az eszébe. Az eltérő kialakulási mód és a tünetek alapján azonban több típusát is megkülönböztethetjük.

Szemvörösség, viszketés

Szezonális allergiás kötőhártya-gyulladásról akkor beszélünk, amikor a pollennel való találkozás után perceken belül kialakulnak, és spontán elmúlnak az allergiás gyulladásos reakciók. Ide tartozik a késő tavasszal és nyáron jelentkező, néhány napig vagy hétig tartó, általában szénanáthával együtt járó szénaláz kötőhártya-gyulladás. Tünetei: viszketés, kismértékű szemvörösséggel együtt járó kötőhártya duzzanat, könnyezés, fénykerülés, hosszabb betegség esetén nyúlós, ritkábban fehér váladék megjelenése a kötőhártyán. Hasonlóak a tünetei a beteg környezetében állandóan jelen lévő anyagokra kialakuló allergiás gyulladásnak. A tünetek folyamatosan (gyakran évekig) fennállnak, mert az allergének (házipor-atka, állatok bőrének sejtjei, állatszőr, por stb.) folyamatosan jelen vannak.

Kötőhártya duzzanat

Az allergiás kötőhártya-gyulladások egyik formájában a felső szemhéjat fedő kötőhártyán duzzadt csomók jelenhetnek meg. Ezek a csomók irritálhatják a szaruhártyát, ledörzsölhetik annak külső hámrétegét, ami fájdalommal és a szaruhártya gyulladásával jár. A kontaktlencse viselés is okozhat ilyen kötőhártya duzzanattal együtt járó gyulladást.
Allergiás kötőhártya-gyulladás más allergiás betegséggel (ekcéma, asztma) együtt is megjelenhet. Kezdetekor mérsékelt kötőhártya vörösséget, duzzanatot és kevés nyúlós váladékot találunk, később a tünetek erősödnek, extrém viszketés, fénykerülés, a szemhéjak gyulladása és a szempillavesztés is bekövetkezik. A különböző erősségű tünetek egész éven át fennállhatnak. A szaruhártyán felületes gyulladás, vagy fekély alakulhat ki.
A betegség leggyakoribb okai között a pollenek, a házi por, állatszőr, kozmetikai készítmények, vegyi anyagok szerepelnek. A kór megállapításához, az allergiás reakció tisztázásához elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat. A vizsgálat különösen fontos része a kórelőzmény, melynek felvétele során figyelembe kell venni minden korábbi allergiás vagy más immunbetegséget. A legtöbb beteg más gyulladásos megbetegedésben is szenved, pl. asztma, ekcéma, szénanátha. Az ismert öröklődési összefüggések miatt a családi kórelőzmény is fontos adatokkal szolgálhat. Továbbá részletesen fel kell tárni azokat a környezeti tényezőket, amelyekkel a beteg minden nap találkozik, pl. munkahelyen előforduló vegyi anyagok, kozmetikumok, nem specifikus irritáló anyagok, mint füst, gázok, stb. Kontaktlencse viselése esetén nemcsak a higiénés szokások megismerése fontos, hanem a tároláshoz és tisztításhoz használt oldatok, azok cseréje, új készítmények közelmúltban történt esetleges kipróbálása.

Tünetek, kezelés

A szubjektív tünetek közül a viszketés az allergiás gyulladások egyik legjellemzőbb tünete. A többi gyakori tünet, mint pl. a könnyezés, szúró érzés, fénykerülés más gyulladásos folyamatoknál is gyakran észlelhető. Az objektív tünetek nagyon jellegzetesek, ezért heves gyulladásos folyamat esetén a betegség felismerése nem probléma. Enyhébb elváltozások esetén, ahol a tünetek csak egy része figyelhető meg, más eszközök is szükségessé válhatnak az allergiás folyamat igazolására. Allergológiai szakrendelésen különböző bőrpróbákkal lehetőség van a tüneteket okozó allergének kimutatására. Fontos tudni, hogy az allergiás kötőhártya-gyulladás mindig kétoldali és nem fertőz!
A gyógyuláshoz szükséges a tüneteket kiváltó allergén eltávolítása a beteg környezetéből. Ez azonban nem minden esetben megoldható, mivel sok esetben olyan anyag, amivel minden nap találkozik a beteg és nem lehet teljes mértékben kiiktatni az életéből. Ez esetben a tünetek enyhítése, csökkentése gyógyszerekkel, szemcseppekkel történik. Lehetséges immunterápia is, amely során tisztított allergénkivonatot juttatnak a szervezetbe egyre növekvő adagban. A beteg szervezete hozzászokik az allergénhez és újabb találkozáskor nem vált ki heves tüneteket. Egy immunterápiás kezelés ideje 3-5 év és csak akkor hatásos, amikor az allergia csak néhány allergénnel szemben alakult ki.

A beteg tennivalói

Az allergiás tünetek elkerülése, enyhítése érdekében a beteg saját maga tehet a legtöbbet. Már az első alkalommal fontos a betegség pontos diagnosztizálása, szemész és allergológus szakorvos felkeresése. Szakorvosi vizsgálattal állapítható meg, hogy milyen allergén okozza a panaszokat. A szakemberek által javasolt gyógymódot kell alkalmazni minden esetben. Ha az allergiát okozó anyagot nem lehet teljesen kiiktatni a beteg környezetéből, akkor is jelentősen csökkenthetők a tünetek.

Szezonális kötőhártya-gyulladás esetén a beteg:
-figyelje a pollenjelentést és magas pollenkoncentráció esetén maradjon a lakásban, vagy minél kevesebbet tartózkodjon a szabadban,
- tartsa zárva az ablakot, használjon a szobában légkondicionálót,
- autóban használjon légkondicionálót pollenszűrővel,
- kerülje a szabadban végzett tevékenységeket főleg a reggeli és kora délutáni órákban, mert ekkor a legnagyobb a pollenkibocsátás,
- kertészkedéshez az eső utáni időszak a legalkalmasabb, mert ekkor a legkisebb a virágpor koncentráció,
- a kertből az allergiát okozó növényeket irtsa ki,
- lefekvés előtt mosson hajat, ruháit ne vigye be a hálószobába, mert a haj és a ruha ideális gyűjtőhelye a polleneknek,
- a szabadban használjon napszemüveget,
- gyakran mosson kezet, arcot, hajat, hogy a polleneket eltávolítsa,
- a szem viszketését műkönnyes öblítéssel, hideg borogatással enyhítse,
- kontaktlencse helyett viseljen szemüveget,
- ne dörzsölje a szemét, mert megfertőzheti.

Azokban az esetekben, amikor az allergének állandóan jelen vannak a lakásban a beteg:
- ha állati szőrökre allergiás, ne tartson kutyát vagy macskát a lakásban,
- a takarítást végezze nedves szivaccsal,
- minél kevesebbet tartózkodjon a lakásban,
- ne engedje, hogy dohányozzanak a lakásban,
- gyakran szellőztessen,
- végezzen gyakran padlószőnyeg-, szőnyegportalanítást, esetleg távolítsa el a lakásból a padlószőnyeget,
- végeztessen atka irtást.
Az első allergiás megbetegedés megjelenése után a betegnek meg kell tanulnia együtt élni betegségével, tudatosan kerülnie kell azokat az élethelyzeteket, ahol az allergénnel találkozhat. Ha az életmódbeli szabályokat betartja, és szakorvosa segítségével felkészül az allergiáját kiváltó pollenszezonra, lakásából eltávolítja a legsúlyosabb tüneteket kiváltó allergéneket, akkor jelentősen csökkentheti a kellemetlen panaszokat, vagy akár tünetmentes időszakokat is sikerülhet elérnie.

Nagyné Szőke Erzsébet
klinikai vezető ápoló
Szemklinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.