2018. Október 22. Előd nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az értelmi hanyatlás

Sokan úgy gondolják, hogy a feledékenység, a memóriazavar az idős kor természetes velejárója, de egy szint után ez már legkevésbé sem természetes. A demencia tünetegyüttes, mely számos betegségben megjelenik, legismertebb betegség az Alzheimer-kór.


Gyakran azonosítják a feledékenységgel, azonban jóval többről van szó, mint egyszerű memóriazavarról. A betegeknek nem csak az intellektusa hanyatlik, de a betegség előrehaladtával megváltozik a beszédük, a mozgásuk, a gondolkodásuk és a viselkedésük is, a teljes személyiségük elvész. Ezeknek a változásoknak egy részére fel vannak készülve a családtagok, azonban vannak olyan tünetek is, melyeket nehéz megérteni és tolerálni. Ilyenek a magatartási és viselkedéses tünetek. Ezekkel kapcsolatban még számos kérdés tisztázatlan, hiányoznak a pontos diagnosztikai kritériumok, nem tudjuk mi áll a hátterében, hogyan kezelhető, milyen gyakorisággal jelennek meg. Az viszont biztos, hogy szinte minden beteg szervezetében megjelenik átlagosan 2-5 ilyen tünet. Ezek a tünetek az intézeti elhelyezés és a mortalitás legfontosabb meghatározói, illetve a gondozói stressz leginkább ezekre vezethető vissza.

A beteg viselkedése

A demenciát általában a memóriazavarral azonosítják, s való igaz, hogy ezek a tünetek a betegség vezető tünetei. A legjelentősebb, és legkorábban jelentkező tünet a rövidtávú memória zavara, vagyis a beteg nem emlékszik a közelmúlt eseményeire. Megfeledkezik fontos dolgokról, időpontokról, határidőkről. A tárgyakat nem megfelelő helyre pakolja, majd elfelejti. Zavar támad a számokkal való bánásmódban, a beteg nem tud pénzzel bánni, nem látja át, hogy adott összeg mire elég, az elvont gondolkodás zavart szenved. Nehézkessé válik a beszélgetés, nem jutnak eszébe szavak, majd később az írás és az olvasás is nehezedik. Sérül az időbeli és térbeli tájékozottság. Nem tudja, melyik évben, melyik hónapban, napban él, majd saját otthonát sem ismeri fel. Súlyosabb esetben már a családtagok felismerése is zavart szenved. Romlik az ítélőképesség, egyszerű döntések meghozatala is nagyon nehéz a betegnek, mint például, hogy fázik-e vagy sem, éhes-e vagy sem. A beteg a mindennapos tevékenységeket is elfelejti, nem képes főzésre, mosásra, házimunkára.

Magatartási és lelki tünetek

A demencia kognitív tünetei mellett a másik nagy csoport a magtartási és pszichés tünetek sora. Ebbe a csoportba a következő tünetek tartoznak: a viselkedési tünetek közé az agresszív magatartás, agitáció, kóborlás, gátlástalan viselkedés, a pszichés tünetekhez pedig a különböző hallucinátoros élmények, téveszmék, irritabilitás, alvás- és étvágyzavarok, hangulatzavarok, szorongás sorolhatók.
• A beteg agresszív lesz, támadóan lép fel a családdal, az őt gondozókkal szemben, ez akár tettlegességig is fajulhat.
• Sokszor agitált, dühös, ingerlékeny, minden zavarja, mindenbe és mindenkibe beleköt, irritábilis, feszült.
• Nagyon gyakori az elkóborlás. A beteg elindul otthonról és a család nem találja, hiába keresik, sokszor olyan helyen bukkan fel, ahol korábban még sohasem járt, vagy elindul a gyerekkori házához, családjához.
• Gátlástalan viselkedés is előfordulhat, csúnyán beszél, trágár szavakat használ, kihívóan viselkedik, korát meghazudtoló módon.
• Hallucinációk jelennek meg. A beteg olyan családtagokat lát, akik már meghaltak, olyan személyekkel beszélget, akik nincsenek valóban jelen.
• Téveszméi vannak, olyan téves gondolatai, amelyeknek nincs valós alapjuk. Azt képzeli, meg akarják lopni, kitenni a házából, elhagyni, átverni.
• Gyakoriak az éjszakai kórtünetek, alvás-zavarok. Nem képes átaludni az éjszakát, éjszaka felkel, járkál, felcseréli a nappalt az éjszakával.
• Étvágyzavarok is megjelennek, nem érdekli az evés, nem éhes, nem szívesen eszik, nem ízlik neki az étel.
• Kóros motoros magatartás jelenik meg, a beteg a tárgyakat egyik helyről a másikra pakolja, gyűjtögetni kezd, eldugdos tárgyakat, ki behúzogatja a fiókokat, nyitogatja az ajtókat.
• Emellett a leggyakoribb tünet a depresszió, rosszkedv, nincs kedve semmihez, nem csinál semmit, nincs kedve kimozdulni, beszélgetni. Sokat sír, búslakodik, sokat emlegeti a múltat. Vagy ennek ellentéte is előfordulhat, váratlanul, ok nélkül felhangolt, nagyon jókedvű. hangulatingadozások is előfordulhatnak.
• Megjelenik szorongás, állandó megmagyarázhatatlan félelmet él meg, tart attól, hogy valami rossz fog történni.

Megkopott mindennapok

A fenti tünetek miatt a betegek napi aktivitása, és eszközhasználata súlyos károsodást szenved. A betegség súlyosbodásával a beteg képtelen lesz önállóan fürdeni, öltözködni, ételét elkészíteni, bevásárolni, háztartási munkát végezni, telefonálni, elsétálni közeli helyekre. A nap nagy részében a beteg csak ücsörög, nem érez motivációt semmilyen tevékenységre, a korábban szeretett tevékenységek már nem kötik le. A személyisége elszürkül, kiürül, egyedi vonásai lassan elkopnak. A demencia nemcsak a betegnek, hanem a hozzátartozónak is komoly nehézségeket okoz. A demens beteg gondozása súlyos terhet ró a családra, mivel a betegség súlyosbodásával a beteg 24 órás felügyelete válik szükségessé, a balesetek, tragédiák elkerülése érdekében. A beteget rövid időre sem szabad egyedül hagyni, hiszen könnyen kárt tehet magában, vagy környezetében. A beteg eltévedhet nem csak az utcán, hanem saját lakásában is. Ajánlatos a beteg előtt a bejárati ajtót zárni, hiszen, ha kimegy rajta, elkóborol, előfordulhat, hogy nem talál haza.

Tanácsok demens betegek hozzátartozóinak:

A betegség a hozzátartozóknak is számos megpróbáltatást jelent, ám sok türelemmel, törődéssel élhetőbbé tehetik a mindennapokat, s ami a legfontosabb: lassíthatják a betegség előrehaladásának ütemét szerettük esetében. Minél tovább a saját otthonában tud maradni a beteg, saját családja körében, annál könnyebb a mindennapok átvészelése. A betegség alapos ismerete fontos feltétele annak, hogy a hozzátartozók megfelelő ápolásban részesíthessék beteg családtagjukat. Fontos tudni, hogy melyik stádiumban pontosan mire számíthatnak, és mi várható a jövőre nézve. Ez nagy segítséget jelent, amikor a beteg személyisége megváltozik, így elkerülhetők a megterhelő helyzetek és a konfliktusok.

Együttérzés

A betegek gondozása a hozzátartozóktól sok együttérzést, empátiát és időt követel. Elsősorban a betegek személyiségének megváltozása és a valóságtól való eltávolodásuk az, amit a hozzátartozók nehezen tudnak kezelni és elfogadni. Nehéz megélni, hogy a szeretett személy, akiért annyit fáradnak, és akiért annyit áldoznak, egy idő után már fel sem ismeri őket, idegenként bánik velük, sokszor kifejezetten ellenségesen. Meg kell próbálni a beteget feltétel nélkül elfogadni, a tüneteket a betegség részének tekinteni. Az agressziót és ellenségességet nem úgy kell értelmezni, hogy az a személyük ellen irányul, ezt ugyanis a bizonytalanság és a betegség megváltoztathatatlanságának érzése váltja ki a betegekből. A demens betegek gyakori furcsa viselkedésére nem szabad szemrehányással reagálni. Ez a viselkedés részükről nem szándékos, és ők nem tudják, hogy helytelen az, amit tesznek, és ahogyan teszik. Szintén nem megoldás, ha logikusan próbálja elmagyarázni a betegnek, hogy mit és hogyan kellene tennie, mert az hatástalan, és csak további konfliktusok forrása lehet. Problémás szituációkban meg kell próbálni elterelni a beteg figyelmét, nem vitába szállni vele. Segítse hozzá a beteget, hogy eddigi szokásait, kedvelt szabadidős tevékenységeit, megszokott napirendjét továbbra is megtarthassa! A változások gyakran stresszel járnak. Ezzel szemben a beteg személyes életének megőrzése sikerélményt és önbecsülést ad számára. Nagyon hasznos, ha van napi rutin, ami szerint éli a beteg napjait, ezt akár előre meg is lehet írni, így a beteg napja be van táblázva, van feladat, így nem érzi magát haszontalannak, nehezebben adja át magát a semmittevésnek.

Megosztott teher

A betegek gondozása nagyon kimerítő és megterhelő, ráadásul a legtöbb gondozó hozzátartozó nem elég felkészült ilyen komoly feladatra. Ideális esetben a beteg gondozását orvosok, ápolók és hozzátartozók közösen látják el, így nem olyan nagy a teher az egyes hozzátartozókon. Hasznos, ha a gondozás terhe eloszlik a családban, nem csak egy személyé a felelősség. A beteg ápolásában résztvevőknek rendszeresen időt kell szakítaniuk a pihenésre, hogy újult energiával, motiváltan folytathassák újra a beteg ápolását. A kapcsolattartás hasonló helyzetben lévő emberekkel és a tapasztalatcsere nagyon sokat segít, és sokszor megkönnyíti a gondozók életét. A beteget ápoló hozzátartozók gyakran hajlamosak arra, hogy mindent alárendeljenek a feladatnak, és saját igényeikről is elfelejtkeznek. Ez azonban mindenki érdekében kerülendő, mert a krónikus túlhajszoltság kedvez a betegségek kialakulásának, és ez nem ritkán fordul elő! Ha úgy érzi, nem bírja tovább, kérjen segítséget, ne érezzen bűntudatot, ha fáradtnak, kimerültnek érzi magát.

Tanácsok a mindennapi élethez:

• Fogalmazzon mindig egyértelműen és világosan, ha szükséges ismételje meg, amit mondott!
• Kerülje a vitákat!
• Dicsérjen sokat!
• Ha a beteg agresszíven viselkedik, terelje el a figyelmét!
• Legyen türelmes!
• Emlékeztesse a beteget életének szép emlékeire, mozzanataira!
• Nézegessenek fényképeket, beszélgessenek a régi időkről!
• Használja a testbeszédet! Ezt egyszerűebben megértik, mint a verbális kommunikációt.
• Mutassa ki a beteg felé érzelmi támogatását, legyen minél empatikusabb!
• Ne követeljen a betegtől komoly döntéseket!
• Ossza meg vele az egyszerűbb feladatokat!
• Biztosítson nyugodt környezetet!
• Próbálja meg elkerülni a szükségtelen környezetváltozást!
• Tartsa a kapcsolatot barátokkal, betegek hozzátartozóival, és tudjon meg minél többet a betegségről és velejáróiról!
• Vonja be őt közös elfoglaltságokba!
• Tartsa tiszteletben a beteg szemérmességét és méltóságát! Például a mindennapi tisztálkodásnál!
• Ne feledkezzen meg magáról!
• Ne követeljen magától túl sokat, és tartsa szem előtt saját igényeit is!
• Kerülje el a bűntudatot és önmaga teljes feladását!
• Figyeljen oda önmagára, és ha szükséges, kérjen segítséget!

A betegség korai felismerése

A demencia diagnosztizálásában fontos szerepet játszanak a hozzátartozók és a közeli barátok. Ők olykor hamarabb észreveszik a betegség korai jeleit, mint maga a beteg. A korai felismerés kulcsfontosságú, mivel az időben megkezdett kezeléssel a betegség lefolyása lassítható már a korai stádiumban.
• Feledékenység: a betegnek nem jutnak eszébe személyek, dolgok, tárgyak nevei.
• Fogalmazási nehézségek, szórakozottság.
• A hozzátartozó nem találja a megfelelő szavakat, és gyakran olyan töltelékszavakat helyettesít mondanivalójába, mint például a „dolog" kifejezés.
• Tájékozódási zavarok: a beteg nem ismeri ki magát a megszokott környezetben, eltéved a saját lakásában.
• Hangulatingadozás: a páciens haragot érez ok nélkül, vagy depresszív hangulat jellemzi.
• Szokatlan viselkedés: például a beteg az órát a hűtőszekrénybe teszi, vagy pizsamában megy ki a házból.
• Motiválatlanság.

A legfrissebb adatok szerint az eddigi 36 millióval szemben már 44 millió ember él jelenleg demenciával világszerte, és 2030-ig ez a szám eléri a 76 milliót. A WHO jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia esetet regisztráltak. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési folyamatára, 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24,6 millió főt. 2050-re a világ népességéből 1,5 milliárd ember lesz 65 év feletti (ENSZ), illetve 2 milliárd lesz 60 év feletti (WHO). Magyarországon 250 ezerre tehető az Alzheimer-kórban és más demenciában szenvedő betegek száma.

Majer Réka
pszichológus
Pszichológiai Tanszék
Onkológiai Osztály

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.