Eszméletvesztés jelentkezésekor embertársunk túlélésének, illetve később megfelelő egészségi állapotának egyik legfontosabb meghatározója a kritikus első néhány percben kapott segítség. Még a legfejlettebb mentési és egészségügyi szolgáltatói rendszerrel rendelkező országokban is nélkülözhetetlen a minél korábban, a laikusok által nyújtott segítség.
De mit tehet egy laikus, ha valaki összeesik mellette és addig is segíteni akar, amíg a szakszerű segítség megérkezik?

Mi történt? Segíthetek? 

Győződjön meg arról, hogy a beteg reakcióképes-e. E célból szólítsuk meg: „Mi történt? Segíthetek?”, esetleg kíméletesen rázogassuk meg a rosszullétet elszenvedettet.A fej hátraszegése és az állcsúcs kiemelése - ismertette dr. Fülesdi Béla az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék vezetője. Majd folytatta:
- Haladéktalanul próbáljon meg szakszerű segítséget hívni. A legmegfelelőbb az, ha a közelben tartózkodik valaki és őt kéri meg, hogy értesítse a mentőket, mert ebben az esetben ön a beteg mellett tud maradni és folytathatja a segítségnyújtást.
- Próbálja meg a beteg légútjait szabaddá tenni. Csak akkor nyúljon a beteg szájába, ha láthatóan a légzést akadályozó idegentest, esetleg hányadék van benne. Amennyiben ilyen nincs, hajtsa hátra óvatosan a beteg fejét és emelje előre az állát úgy, hogy két gyűrűsujjával megemeli az állkapocsszögletet.

Mellkasi nyomás, befúvás

- Ezt követően ellenőrizze, van-e a betegnek légzése. Hajoljon a beteg fölé, hogy érzékelje és hallja a légzését, figyelje meg, emelkedik-e a beteg mellkasa a légvételkor. Normálisnak akkor tekinthetjük a légzést, ha 10 másodperc alatt legalább 2 légvétel történik és nem feltűnően görcsös, erőlködő a légvétel.
- Ha úgy ítéli meg, hogy a beteg légzése kielégítő, helyezze a beteget olyan helyzetbe, amelyben a nyelv hátraesése és az esetleges hányás esetén a hányadék légutakba jutása elkerülhető. Erre az úgynevezett stabil oldalfekvés alkalmas.
- Ha a betegnek nincs légzése, vagy nem kielégítő, kezdje meg a mellkasi nyomást (kompressziókat). E célból egyik tenyerét helyezze rá a másik kézhátra, térdeljen a beteg mellé, helyezze összekulcsolt kezeit a szegycsont középső részére (férfiaknál kb. a két mellbimbót összekötő vonalra) és kinyújtott karral, lefelé kifejtett erővel nyomja össze a mellkast 30 alkalommal úgy, hogy 4-5 cm-rel kerüljön mélyebbre a szegycsont.
- A 30 befúvást követően pótolja a légzést két befúvással. A befúvás történhet a beteg orrnyílásán, vagy szájnyílásán keresztül is. Nagyon fontos, hogy amennyiben úgy érzi, nem képes a befúvásokat végezni, mert egyéni érzékenysége miatt viszolyog tőle, akkor csak a mellkasi kompressziókat folytassa.
- A mellkasi nyomást és befúvásokat addig folytassa, ameddig a szakszerű segítség meg nem érkezik, vagy amíg megfelelő légzést nem észlel.
Az angolszász és nyugat-európai országokban nagy hagyománya van a nem egészségügyi személyzet által végzett segítségnyújtás oktatásának és magának a segítségnyújtásnak is. Az ő tapasztalataikból tudjuk, hogy milyen nagy jelentősége van a minél korábbi segítségnek. Fiatal életeket menthet meg, és segítheti a rosszullétben szenvedők minél tökéletesebb gyógyulását. Segítsünk egymáson, amennyit tudunk.

Császi Erzsébet