2018. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Savfüggő betegségek

A tápcsatorna a szervezet működéséhez szükséges energiát biztosító táplálékok felvételének, feldolgozásának és kiürítésének a szervrendszere, ami a szájüreggel – az ajkakkal, fogakkal - kezdődik és a végbélnyílással végződik. A tápcsatornához tartozik a tápanyagok átalakításához, emésztéséhez szükséges máj, epehólyag és a hasnyálmirigy hatékony működése is.


A táplálék feldolgozása a szájüregben kezdődik a rágás folyamatával. Ehhez a kellő intenzitású nyálképzésen kívül szükség van megfelelő fogazatra is. Nem lehet kellően hangsúlyozni a fogak megfelelő állapotának fontosságát. Ha valaki nem tudja kellőképpen megrágni az ennivalót és úgy nyeli le, az komoly megterhelést jelenthet a nyelőcsőnek és a gyomornak is.

A falat útja

A lenyelt falat a nyelőcső féregszerű perisztaltikus mozgása és a gravitáció együttes eredményeként jut le az alsó zárógyűrűhöz, ami rendszeresen megnyílik és átengedi a falatot a gyomorba. Ennek a záróizomgyűrűnek a hatékony működése akadályozza meg, hogy a gyomorból a már oda lejutott tápanyag visszakerüljön a nyelőcsőbe. Azt a jelenséget, amikor a gyomortartalom visszakerül a nyelőcsőbe, reflux jelenségnek nevezzük. Ez a folyamat több betegséget is okozhat. A reflux kialakulásában az elhízásnak, a zsíros, fűszeres táplálkozásnak, az alkoholnak és a szénsavas italoknak van a legnagyobb jelentősége, de vannak olyan gyógyszerek is, amelyek a nyelőcső alsó záróizomzatának a tónusát csökkentik, és ilyen tüneteket okozhatnak. A refluxbetegség nemcsak a gyomorszáji régió fájdalmasságát, a nyelőcső égő érzését, felmaródását, súlyosabb esetben kisebesedését, hegesedését okozhatja, hanem egyéb tüneteket is, mint például krónikus asztmás panaszok, köhécselés, torokfájdalom, fogszuvasodás. Ezek hátterében a gyomorsav kisebb-nagyobb dózisainak a nyelőcső felső részébe történő visszajutása, ill. apró savcseppek aspirációja játszik szerepet.
A gyomor egy tágulékony, rugalmas tartály, ahol a bevitt táplálék péppé alakul és elindul a fehérjék lebontása. A gyomorsav erős, maró hatású sósav, pH-ja (kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását, azaz savasságát, vagy lúgosságát jellemzi) 1-2 között mozog, a gyomor úgynevezett parietális sejtjeiben lévő protonpumpa termeli, két legfontosabb feladata a pepszin nevű fehérjebontó enzim aktiválása, másrészt az ételben lévő kórokozók elpusztítása, a gyomortartalom „sterilizálása”. A gyomorban az étel 2-4 órán keresztül őrlődik, emésztődik, majd a pylorus gyűrűjén keresztül kerül a nyombélbe, ahol epével és hasnyállal keveredik és így indul meg a fehérjék mellett a keményítő, továbbá a zsírok emésztődése is.

Fekély

A gyomor és a nyombél legfontosabb és leggyakoribb megbetegedése a fekélybetegség. Ezt a túlzott mennyiségű gyomorsav maró hatásán kívül egyéb, a gyomor nyálkahártyáját károsító tényezők idézhetik elő, mint például a dohányzás, a tömény alkoholos italok fogyasztása, erős fűszerek, számos gyógyszer – mindenekelőtt az ízületi fájdalomcsillapítók és az aspirin-származékok –, továbbá egy Helicobacter pylori nevű baktérium, amely egyedülálló módon, képes a gyomor savas pH-ját elviselni. Ez a kórokozó egy speciális enzime segítségével ammónium-köpenyt alakít ki maga körül, így éli túl az erős gyomorsavat, viszont krónikus irritációt okoz a nyálkahártyán és így járul hozzá a fekélybetegség, továbbá hosszabb távon a gyomorrák kialakulásához is. Kimutatásának több módszere ismert, a gyomorból vett szövettani mintán kívül a jóval egyszerűbb és kíméletesebb módszer az UBT (urea kilégzési teszt), amikor a páciens egy speciális oldatot iszik meg, és ezt megelőzően, valamint félórával később üvegcsőbe fúj levegőt. A két kilégzett levegőben található speciális, jelzett CO2 szint alakulása alapján megmondható, hogy a gyomorban él-e ilyen baktérium. Ha igen és a páciensnek panaszai is vannak, a Helicobacter pylorit ki kell irtani, ami antibiotikumok és savgátló szerek kombinációjával történik. Fontos, hogy a kiirtó kezelés eredményességét két hónap után újabb UBT vizsgálattal ellenőrizzük. A fekélybetegség legfőbb tünete az éhgyomri fájdalom, esetleg hányinger szokott lenni, de okozhat szövődményeket is, mint például a gyomorvérzés – ilyenkor kávéalj-szerű hányadék, vagy úgynevezett szurokszéklet jelenik meg, ritkábban ki is lyukadhat a gyomor, ezt perforációnak hívjuk. Ilyenkor éles gyomortáji fájdalom lép föl, a hasüregbe jutó szabad levegő miatt eltűnik a májtompulat és a beteg sokkos állapotba kerül. Ezen az életet veszélyeztető, kritikus állapoton csak a gyors sebészi beavatkozás segíthet.

Harmonikus élet

A savfüggő kórképek megelőzésében a józan, harmonikus életvitel és a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát nem lehet kellőképpen hangsúlyozni! A modern kor megannyi egészséget kockáztató „csábítása” a cukros szénsavas italoktól, kétes minőségű tömény alkoholos italoktól kezdve, a zsíros, fűszeres, „puffasztott” gyorséttermi termékeken át a kizárólag káros hatású dohányzásig, a fegyelmezetlen súlygyarapodásig, továbbá a rendszeres testmozgás és a kellő mennyiségű pihentető alvás hiánya – a stressz-túltengés mellett – fontos szerepet játszanak a fenti kórképek kialakulásában!

Baktérium

A kórképek felderítésében a típusos panaszok regisztrálásán túl fontos a Helicobacter pylori fertőzés tisztázása és szükséges lehet a nyelőcső, gyomor, nyombél endoszkópos áttekintése is. Ez átlagos esetben csupán egy 5 perces tükrözés, amit bal oldalfekvő helyzetben végzünk, a garat érzéstelenítése után. Ilyenkor mód nyílik a nyálkahártya pontosabb megítélésére és szükség esetén biopszia (szövetminta) vételére is
A gyógyításban, kezelésben – amennyiben a Helicobacter pylori fertőzés kizárása, vagy sikeres kezelése megtörtént –, az első helyen a savtermelést csökkentő un. protonpumpa gátló gyógyszerek, ill. a histamin-2 receptor blokkolók állnak, de fontosak a gyomor perisztaltikáját fokozó – un. prokinetikus – gyógyszerek is. Az éjszaka jelentkező reflux kivédésére jó lehet a Magyarországra csak néhány éve elérkezett szuszpenzió egy evőkanálnyi mennyisége közvetlenül lefekvés előtt. Egyszerűbb reflux esetén elegendő lehet az ágy feji végének 8-10 cm-es felemelése, a fent jelzett életviteli és táplálkozási tanácsok betartása.

Altorjay István dr.
Gasztroenterológiai Tanszék
Belgyógyászati Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.