2019. Március 23. Emőke nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A csontritkulás időskori vonatkozásai

A csontritkulás vagy latinul osteoporosis (OP) népbetegségnek számít, európai és világviszonylatban is az egyik leggyakrabban előforduló krónikus betegség. Néma járványként is szokták emlegetni, hiszen sokszor addig nem is szerzünk tudomást a betegség jelenlétéről, ameddig szövődményeképpen a csonttörések be nem következnek.


Az osteoporotikus törések negatívan befolyásolják a betegek életminőségét, és főleg idősebb korban a hirtelen romló általános állapot és további szövődmények könnyen a beteg halálához vezetnek. Annak ellenére, hogy manapság a csontritkulás kezelésére és a törések megelőzésére hatékony gyógyszeres terápia áll rendelkezésünkre, sajnos sok esetben aluldiagnosztizáljuk a betegséget, és miután a magasabb csonttörési kockázatú betegek nem kerülnek látóterünkbe, a megfelelő kezelés is elmarad. Különösen igaz ez a magasabb kockázatú, idősebb korosztályra, akiknél a különböző társbetegségek is gyakrabban vannak jelen. Ezek megléte esetén az elesés kockázata is nagyobb lehet, illetve a megfelelő kezelést is sokkal nehezebb megszabni, ha eleve többféle gyógyszert szed a beteg. Tehát az idős kor mindenképpen kiemelt figyelmet igényel a csontritkulás tekintetében, mind a szűrés, mind pedig a kezelés szempontjából.

Károsodás és lehetséges következményei

A csontritkulás a csontszövet szerves és szervetlen állományának megfogyatkozása következtében alakul ki. A csont szerkezete átalakul, károsodik, és ez a szerkezeti átalakulás egyértelműen meggyengíti a csontgerendákat. Így törékenyebbé válnak a csontok, és akár kisebb, vagy egy szokatlan erőbehatás is könnyen csonttörést idéz elő. A csontritkulás szövődményeként bekövetkező törések előfordulása nagyobb, mint a súlyos szív- és érrendszeri szövődmények, vagy az újonnan felismert cukorbetegség éves előfordulása. A lokalizációt tekintve a csípőtáji, csigolya- és alkarcsontjait érintő törések előfordulása a leggyakoribb. A törések kimenetelét és a gyógyulás folyamatát számos tényező befolyásolja. A magasabb életkor, krónikus betegségek jelenléte, rossz szociális körülmények és a családi támogatás hiánya kedvezőtlenebb kimenetelt vetítenek elő. A csípőtörések esetében nagyon gyakori, hogy járási nehezítettség alakul ki, és a mozgáskorlátozottság olyan mértéket ölt, hogy a betegek hosszú távon gondozásra szorulnak. Általánosságban elmondható, hogy a törések következtében romlik a betegek életminősége, és átlagosan 7 százalékuk a napi rutin tevékenységeket (pl. a tisztálkodás, öltözködés) sem képesek önállóan elvégezni. Nagyon kiábrándítóak a csípőtáji töréssel összefüggő halálozási adatok is. A törést követő 5 éves halálozási arány a 65-74 éves korosztályban 38 százalékos, a 75-84 év közöttiekben 49 százalékos, és 85 éves kor felett már 64 százalékos. A halálozási arányok valamivel alacsonyabbak a csigolyatörések esetében, 29, 36 és 50 százalék a fenti korcsoportokban. A legfontosabb halálhoz vezető szövődmények a tüdőgyulladás, mélyvénás trombózis, tüdőembólia, keringési és légzőrendszeri elégtelenség, felfekvések kialakulása.

Szűrés, a betegség megállapítása

Hosszú éveken keresztül az egyetlen jól bevált módszer a csontritkulás szűrésére a DEXA-vizsgálat volt. A vizsgálat magyar nevén kettős energiájú röntgensugár elnyelődés (dual energy X-ray absorptiometry) a csont ásványi anyag tartalmának (BMD) a mérésére szolgál. A szűrés során mért BMD-értéket pedig számítógépes program segítségével összehasonlítják az azonos nemű fiatalabb életkorú népesség átlagértékével, és kiszámítják, hogy a kapott érték mennyivel tér el negatív irányban az egészséges, fiatalok értékeihez képest. Az eltérést fejezi ki a DEXA-leleten is feltüntetett T-score-érték. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója is a T-score-értéken alapszik. Amennyiben a T-score-érték -2,5 alatt van, az azt jelenti, hogy a csont ásványi anyag tartalma nagymértékben csökkent, így csontritkulásról beszélhetünk. Amennyiben a T-score -2,5 és -1 között van, azt osteopenianak nevezzük, míg a -1 feletti érték esetén normál T-score-értéke van a páciensnek. Természetesen jelenleg is a DEXA vizsgálat az egyik előírás szerinti vizsgálatunk, azonban ha csak önmagában a BMD mérést használjuk a törési rizikó becslésére, akkor a jövőben nagy valószínűséggel törést elszenvedő betegeknek mindössze 50 százalékát fogjuk megtalálni. Ezt kiküszöbölendő, a WHO megalkotta az ún. FRAX- (fracture risk assessment tool) pontszámot, mely a törési rizikó becslésére szolgál számos fontos rizikófaktor figyelembe vételével. A törési rizikó becslésére egy internet alapú kalkulátort használunk, ahova be kell írnunk az életkort, testsúlyt, korábbi csonttörések meglétét, esetleges anyai csípőtörést, szteroid tartalmú gyógyszerszedést, és csontritkulásra hajlamosító egyéb betegségek jelenlétét, dohányzást és alkoholfogyasztást, valamint a combcsont BMD-értékét. A fenti rizikófaktorok bizonyos súlyozásával a rendszer megadja az adott betegre vonatkozó 10 éves csípőtáji és más osteoporotikus törések rizikóját. Amennyiben a 10 éves abszolút kockázat >3 % a csípőtáji, és >20% az egyéb töréseket illetően, akkor a beteget lehet, és érdemes kezelni akkor is, ha önmagában a DEXA-vizsgálat alapján nem rosszabb a T-score-értéke -2,5-nél.

A csontritkulás kezelése időskorban

Minden esetben fontos hangsúlyt kell fektetni a törések megelőzésére. Ehhez életmódbeli változtatásokra is szükség lehet, tehát semmiképpen nem elegendő néhány gyógyszert felírni és beszedni. Statisztikák szerint a nem intézetben élők 30 százaléka esik el évente otthonában, és öt százalékuk kórházi kezelést igénylő csonttörést szenved. A 70 évnél idősebb betegek esetében ezért évenként esési anamnézist kell felvenni, vizsgálni kell rendszeresen a látásukat, tartás- és egyensúlyvizsgálat, valamint a gondolkodással kapcsolatos funkciók felmérése is fontos része a szűrésnek. Amennyiben a betegnél fokozott az elesési kockázat, át kell néznünk a gyógyszereit, hogy kiküszöböljük az egyensúlyzavart okozó gyógyszereket. Tehetünk javaslatot elsősorban az otthoni környezet akadály-, botlás- és csúszásmentesítésére. Fontos, hogy az ágyból való kiszállás, a mozgásterápia egy-egy műtét vagy betegség után legkésőbb hét nappal megkezdődjön. A táplálkozásnál fontos a megfelelő kalória bevitel, csakúgy, mint a megfelelő kalcium- és D-vitamin- ellátottság lehetőé tétele. Napi 1000–1500 mg kalcium bevitele ajánlott az étkezéssel, szükség esetén gyógyszeres kiegészítéssel. Ideális volna, ha az idősebbek is naponta legalább30 percet töltenének a szabad levegőn, és szükség esetén napi 800-2000 nemzetközi egység D-vitamin-pótlást kell alkalmazni, a D-vitamin-ellátottságtól függően. Oda kell figyelni a megfelelő B12- és folsavellátásra, a dohányzást pedig kerülni kell. A csontokra ható gyógyszerek több kategóriába sorolhatók, és a kezelőorvos dönti el, hogy a csontritkulás súlyossága, az esetleges társbetegségek fennállása esetén melyik készítményt javasolja. Vannak csontbontást gátló, csontépítést serkentő gyógyszerek, és olyanok, melyek mindkét hatásmechanizmussal rendelkeznek. Az adagolási formát tekintve pedig szájon keresztül szedhető, a véráramba és bőr alá adott injekció formájában is rendelkezésre állnak a csontritkulás ellen ható szerek. A bekövetkezett csonttörések esetén a fájdalomcsillapítás az elsődleges. Amennyiben a csigolyatörés 4-6 héten belül történt, szóba jön idegsebészeti műtéti beavatkozás is, a csigolya cementes feltöltése, egyéni elbírálás alapján.

Dr. Szamosi Szilvia
adjunktus
Belgyógyászati Klinika, Reumatológia

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.