2020. Február 28. Ákos, Bátor nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Mindannyian álmodunk

Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek. Számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő, többek között a szövetek helyreállítását, a növekedést, az emlékek megszilárdítását és a tanulást. Alvásunk mélysége nem állandó, hanem különböző fázisok jellemzik, melyek meghatározott sorrendben követik egymást.


A fázisokat két nagy csoportra lehet osztani. Beszélhetünk non-REM (Non-Rapid-Eye-Movement, NREM, amikor nincs gyors szemmozgás) és REM (Rapid-Eye-Movement, amikor van gyors szemmozgás) alvásról. A NREM alvásnak négy szakaszát különböztetjük meg, mely során a szívritmus és a légzés lassul, az izmok jelentősen ellazulnak és az agyhullámok egyre lassuló mintát mutatnak. A harmadik és negyedik szakaszt tekinthetjük mély alvásnak, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy napközben kipihentnek, energikusnak érezzük magunkat. A NREM alvást 90 percenként REM periódusok szakítják meg, mely során a légzés, szívverés felgyorsul, az izomtónus átmenetileg megszűnik, és az agyunk az ébrenléthez közeli működésmódban van. A REM fázis tehát az elalvást követő egy-másfél óra után veszi kezdetét, ezután az alvási szakaszok ismétlődve követik egymást. Az éjszaka folyamán a REM szakaszok egyre hosszabbak lesznek, a NREM fázisok időtartama pedig egyre rövidebb. Az álmok a REM szakaszokban jelennek meg.

Királyi út

Az embereket ősidők óta foglalkoztatja, hogy az álmokban megjelenő képek, szimbólumok mit jelenthetnek, mire utalhatnak. Sigmund Freud a tudattalan megismerésének királyi útjaként definiálja az álmokat. Tehát ami nappal nem jut el a tudatunkba, az alvás során képek, szavak, hangok formájában utat tör magának. Az álmok legjellemzőbb tulajdonsága a vizualitás, a képekben való álmodás. Emellett az álmokban szerepelhetnek még hallásképek és más érzékszervi modalitások is, mint például a szag,- és ízérzékelés és a tapintás, bár ezek már jóval kisebb arányban vannak jelen. Az álmok – tartalmukat tekintve, - többnyire a mindennapi tapasztalatainkat tükrözik. Az álmok segítségével dolgozzuk fel és rendszerezzük ugyanis azokat az információkat és érzelmi hatásokat, amelyek a nap folyamán érnek minket.

Álmunkban is gondolkodunk

Tehát az álmok forrásai részben azokból a gondolatokból tevődnek össze, amelyek nap közben is foglalkoztatnak bennünket. Aktuális problémáink, félelmeink, vágyaink, kapcsolataink is részei mindennapi álmainknak. Továbbá a környezet külső ingerei és a testünkből származó ingerek is befolyásolhatják álmainkat, amelyek még éppen nem ébresztenek fel minket, mint például zajok, fény, vizelési inger, fájdalom. Egyéni különbségek mutatkoznak abban, hogy ki mennyire emlékszik az álmaira. Vannak, akik minden reggel emlékeznek az álmaikra, és van, hogy olykor tudjuk, álmodtunk valamit, de azt már nem, hogy mit, és vannak, akik alig vagy egyáltalán nem tudnak felidézni egy-egy álomképet. Pedig mindannyian álmodunk. Gyanítható, hogy akik az álmaikra nem emlékeznek, alvás közben kevésbé monitorozzák a környezetet és ritkábbak náluk a rövid, pár másodperces éjszakai felébredések, továbbá az álmok generálásában szerepet játszó agyterületek alacsonyabb aktivitást mutatnak esetükben.

Visszatérő víziók

Ahogy az a fentiekben olvasható, minden ember álmodik, minden éjszaka álmodunk valamit és előfordul, hogy bizonyos álmok visszatérően jelentkeznek. A visszatérő álmok vélhetően az életünkben lévő megoldatlan, feldolgozatlan konfliktusokkal, problémákkal állnak összefüggésben, vagyis olyan dolgokra utalhatnak, amelyek folyamatosan foglalkoztatnak minket, de még nem sikerült megoldanunk azokat. Amennyibe sikerül megismernünk a visszatérő adott álom jelentését, akár változtathatunk is azon az élethelyzeten, amely a visszatérő álom okozója.
Az emberek mindig is próbáltak az álmaiknak valamilyen jelentést tulajdonítani. Hangsúlyozandó, hogy az álmokat nem szabad a konkrét tartalmuk alapján értelmezni. Az álmok nyelvét ugyanis a szimbólumok alkotják. Az álmok az álmodó lelkivilágának kifejeződései, a tudattalan szimbólumokon, metaforákon keresztüli üzenetei. Tehát az álmokat mindig a megfelelő kontextusban érdemes értelmezni. Nincs olyan álom, amelynek csak egyetlen magyarázata van, ugyanis az álomban megjelenő szimbólum nem értelmezhető az álmodó személyiségétől, pszichés státuszától, személyes élettörténetétől, pillanatnyi élethelyzetétől függetlenül. Mindig figyelembe kell venni, hogy az álomban megjelenő szimbólum az álmodó egyén számára milyen jelentéssel bír, milyen érzések, emlékek kapcsolódnak hozzá. Ezért sem érdemes teljes mértékben az álmoskönyvekre hagyatkozni, ugyanis mindenkinek sajátos álomnyelve van, saját „álom szótára". Ha tudatosabban szeretnénk megismerni álmainkat és azok jelentését, érdemes álomnaplót vezetnünk. Egy kis füzetet az ágy mellett tartani és ébredés után azonnal leírni, amire emlékszünk az álmunkból. A téma iránt érdeklődőknek ajánlom Eugene T. Gendlin: Álomfejtés, testünk bölcsessége c. könyvét.

Irányított álmodás

Hihetetlenül hangozhat, de az álmainkat meg lehet tanulni irányítani. A tudatos álom alatt azt a tudatállapotot, álombeli élményt értjük, amikor az álmodó felismeri, hogy álmodik, és az álombeli tudatosság egy magasabb fokán akár képes befolyásolni is az álmában zajló eseményeket. A tudatos álmodás nagyobb eséllyel fordul elő azon személyek körében, akik élénkebb álmokról számolnak be, és az álmaikra gyakrabban emlékeznek. Tehát ez lehet egy spontán folyamat, de szándékosan is előidézhető, gyakorlással tanulható. Akik ez iránt a téma iránt érdeklődnek, azoknak ajánlom a Stephen LaBerge: Lucid Dreaming c. könyvét.

Miholecz Judit
klinikai gyermek szakpszichológus

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.