2019. Június 19. Gyárfás nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Állatról emberre terjedő kórok

Házi és vadon élő állatok, madarak, rovarok egyaránt terjeszthetnek betegségeket. Némelyikből könnyű meggyógyulni, de van olyan is, ami maradandó károsodást okoz. Mit kell tudni ezekről a kórokról? – kérdeztük az orvosi mikrobiológust.


A betegségeket latin szóval zoonózisoknak nevezzük és fertőző forrásuk szerint is csoportosíthatjuk. A kórokozók terjedhetnek fertőzött állattal való kontaktus révén, vagy szennyezett étel, víz fogyasztásával. Utóbbi a gyakoribb, mint például a szalmonella, amelyet tyúktojás vagy brojler csirke terjeszt. A szalmonella baktérium emberbe jutva néhány napig tartó hasmenést okoz. Az esetleges kiszáradás miatt főként a kisgyermekeket, idős embereket veszélyezteti. Európában a tyúktojás termelő tojóállományok illetve a hústermelő brojlerek szülőpárait védőoltással védik a nagyüzemi tenyésztésben. Hüllő és kutya is terjeszthet szalmonellát, ezért fontos az állatok tisztán tartása és az alapos kézmosás az állattal való foglalatosság után – mondta dr. Kardos Gábor az Orvosi Mikrobiológiai Intézet adjunktusa.

Baktériumok

A csirke belében él a campylobacter, így a vágás során beszennyezheti a húst és a helytelen konyhatechnika miatt kerülhet az emberbe. Lágy sajt, füstölt kolbász, disznósajt okozhat liszteriózist. A baktérium a hűtött ételben is szaporodik, és ha az étel nem kap elegendő hőkezelést, benne marad és fertőz. Hányást, hasmenést okoz, súlyos formájában agyhártyagyulladást is. Veszélyes idős, elesett emberekre, terhes anyákra, ugyanis átadhatják magzatuknak a betegséget. A rágcsálók, de kutya, tehén is terjeszti a leptospirózis nevű betegséget. A baktérium az említett állatok vizeletével juthat a szennyvízbe, vagy porba, majd megszáradva a széllel szétszóródhat, illetve felverődhet. Ha megfertőzi az embert, sárgaságot, vese-, agyhártya-, szív belhártya-gyulladást, vérzéseket okoz. A papagájkórt madarak, főként díszmadarak terjesztik, de megtalálható baromfiakban is. A baktérium az embert megfertőzve a tüdőgyulladás egyik fajtáját okozhatja. A tüdőgyulladásnak ez a fajtája a tüdő fölötti hallgatózással nem állapítható meg, de folyadék, genny is termelődhet a tüdőben akár halált is okozva. A lépfenét – antraxot – spórás baktérium terjeszti a kérődző állatok között, a mikróbák akár évtizedekig is fertőzőképesek. Beteg állatról emberbe jutva bőrfekélyt, tüdő-, illetve bélelhalást okozhat.

Férgek

Házi sertésben, vaddisznóban élő fonálféreg okozza a trichinellózist. A szabad szemmel nem látható, apró férgek nem kellően hőkezelt húsból kerülnek az ember szervezetébe és eleven lárvákat szülnek. Ezek a vérbe jutnak, majd az izmokba vándorolnak, izomfájdalmat, csomókat, izomgyulladást okoznak. Kezelni ebben a fázisban nehéz. A kereskedelemben megvásárolható húsokat ellenőrzi állatorvos, de a házi vágásból származóakat nem. Elégséges hőkezelést követően fogyaszthatók biztonsággal a húsok, több hetes fagyasztás után a füstölt áruk. A kutyák, rókák bélférge, a galandféreg okozza az echinococcossis nevű betegséget. A férges kutya simogatása is fertőző lehet, a férges róka ürülékében lévő peték növényekre tapadnak és az erdőn-mezőn gyűjtögető ember megeszi a gyűjtött növénnyel (pl. madársóska, málna) együtt. A lárva kifejlődik benne, mint egy rosszindulatú daganat nő a szövetek közé, illetve cisztát képez a májban. Kezelése sebészi illetve gyógyszeres. A kutyák féregtelenítésével megelőzhetjük a betegséget és az erdei termékek megfelelő kezelésével.

Vírusok

A veszettség elsősorban a rókák betegsége, de denevérek között is előfordul. Utóbbiak ürüléke terjesztheti a vírust, ami barlangjuk levegőjében is megtalálható. A rókákat eredményesen oltják az erdészek a csalétekbe tett oltóanyaggal. Emberre terjedve agyvelőgyulladást, fény iszonyt, nyelőcső görcskészséget, személyiségváltozást okozhat a betegség. A tünetek kialakulását követően már nem kezelhető. A kullancs által terjesztett fertőzés (enkefalitisz) vírusos agyvelő-és agyhártyagyulladást okozhat. A kétfázisú betegség első fázisában jelentkezhetnek influenzához hasonlító tünetek, a második fázisban az agyvelőgyulladás, mely nem ritka, hogy súlyos idegrendszeri tüneteket hagy maga után. Érdemes védőoltással védekezni ellene.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.