2019. Szeptember 16. Edit nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Szívbetegségek gyermekkorban

A szív-érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak szerte a világon, így hazánkban is. Ez talán magyarázatul szolgál arra, hogy egy gyermek esetében felmerülő szívbetegség, vagy szívvel összefüggő panasz gyakran mérhetetlen aggodalmat vált ki a szülőkből, néha indokolatlanul.


A gyermekkardiológiai betegségek emblematikus csoportját a veleszületett szívfejlődési rendellenességek alkotják. Általános elvként elmondható, hogy a súlyos veleszületett szívhibák újszülött, esetleg fiatal csecsemőkorban komoly tüneteket okoznak, ezért korán ellátásra kerülnek. A Gyermekgyógyászati Intézet kardiológiai beteganyagában 5 év alatt a súlyos, tartós gondozást, gyógyszeres kezelést, esetleg műtétet igénylő szívhibák 75 százalékát az első élethéten felismertük, 25 százalékát pedig egy éves kor előtt. Nem veszítettünk el gyermeket fel nem ismert szívhiba miatt.

Veleszületett szívbajok

Kardiológiai vizsgálatra az esetek jelentős részében szívzörej miatt kerül sor, azonban tudni kell, hogy a szívzörej önmagában nem specifikus jele a szívhibának, azaz a szívzörejes gyermekek döntő többsége nem szívbeteg, szívzörejük ártalmatlan. Körülbelül a gyermekek 2/3 részének jelentkezik zöreje, a szívhibák előfordulása azonban csak 8 ezrelék, azaz 1000 gyermek közül 8-nak van szívfejlődési rendellenessége. Hogy még bonyolultabb legyen a kép, szívhiba előfordulhat szívzörej nélkül is. Ha például óvodás korban észlelnek szívzörejt egy addig jól fejlődő gyermeknél, nagyon-nagyon kicsi a valószínűsége, hogy azt teendőt igénylő szívbetegség okozza, inkább ártalmatlan szívzörejről van szó. A gyermekek kékülését szintén kapcsolatba szokás hozni a szívhibákkal, nem ok nélkül. A jelenség arra utal, hogy a vérben kevés az oxigén, ami leginkább az ujjakon, nyelven, szájnyálkahártyán látszik. Ebben az esetben mindenképpen szükség van kardiológiai vizsgálatra, azonban azt is tudni kell, hogy csak a szívhibák kis részében fordul elő. A szívzörej és kékülés mellett a harmadik tünetcsoport a keringési elégtelenség, amely felhívhatja a figyelmet esetleges szívhibára. A rendellenesség leggyakrabban táplálási probléma formájában jelentkezik. A csecsemők nagyon fáradékonyan szopnak, légzésük szapora, sápadtak, verejtékeznek, esetleg hányogatnak, súlyfejlődésük vontatott. A szívfejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek egy része a megszületést követően azonnal szívsebészeti ellátásra szorul. Az esetek egy részében a műtéttel kissé várunk a jobb eredmények érdekében, esetleg átmenetileg gyógyszeres kezelést végzünk. Vannak szívhibák, amelyekben a gyermek növekedésével spontán javulás állhat be – pl. bezáródik egy „lyuk a szíven”, vagy ellenkezőleg, egy kezdetben enyhébb szívhiba a későbbiekben műtétet tesz szükségessé. A beavatkozás nem feltétlenül nyitott szívműtétet jelent, egyre több szívbetegség szívkatéterezéssel is megoldható.

Szerzett szívproblémák

A gyermekkori szívbetegségek másik nagy csoportját a szerzett szívproblémák teszik ki. Ilyen például a szívizom-, szívburok-, vagy szívbelhártyagyulladás. Ezek általában lázas légúti betegség után, vagy közben jelentkeznek és súlyos, akár életveszélyes állapotot okozhatnak. A szapora vagy szabálytalan szívdobogás, nagyfokú gyengeség, levertség, szapora légzés, májmegnagyobbodás miatt kialakuló hasi fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet. Többségük kórházi kezelést tesz szükségessé.
A gyermekkori magas vérnyomásban szenvedők száma egyre emelkedik. A diagnózis felállításának nehézségét az adja, hogy a szorongó gyermekek vérnyomása az orvosi rendelőben gyakran magas akkor is, ha egyébként normális („fehér köpeny hypertonia”). Ezt 24 órás vérnyomás monitorizálással (ABPM) lehet kiküszöbölni, amikor a gyermek a vérnyomásmérő berendezést hazaviszi és másnap értékeljük ki az adatokat. Gyermekkorban a „normális” vérnyomás életkortól és súlytól, valamint magasságtól függően változik. Amennyiben magas vérnyomás igazolódik, ki kell zárni a vesebetegségeket és bizonyos szívhibákat.
A mellkasi fájdalom is gyakori panasz, melynek leggyakoribb okai vázrendszeri, vagy tüdő illetve mellhártya eredetűek. Erre utalhat az is, ha a fájdalom intenzitása a légvétellel változik.

Dr. Kovács Tamás
klinikai szakorvos
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológia

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.