2019. Október 19. Nándor nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Vajon jól döntöttem? Vagy nem?

A döntéshozatal az életünk minden területén alapvető. A mérlegelés lehet alapos, de lehet röpke, felületes is. Az emberekre általában jellemző, hogy szeretnének jó döntést hozni.


A döntések jóságának a kérdése sokféle szempontból megközelíthető, ebben az írásban a jóság mércéje a saját döntéssel való elégedettség. A rossz döntésektől való aggodalom, a döntések ebből fakadó állandó halogatása, a döntéseket követő elégedetlenség nagymértékben meg tudja keseríteni a személy életét, de kapcsolatait is. Ha azt éli meg, hogy inkompetens, rossz döntéshozó, fenyegeti az önértékelését, és stresszel terheli a szervezetet, csökkentve ezzel a későbbiekben hozott jó döntések esélyeit. A következőkben néhány egyszerű támpontot adunk ahhoz, hogy olyan döntést hozzunk, amellyel később elégedettek leszünk.

Alapos átgondolás

Korunk igényes embere mindenből a legjobbat szeretné kiválasztani. Az elérhető összes információt az élet összes kérdésében lehetetlen beszerezni és feldolgozni, ezért érdemes súlyozni a számunkra fontos és kevésbé fontos területeket. A nagyon alapos végiggondolást elég a fontos területeken alkalmazni. Megnyugtató, hogy sokszor még a szakértők is tévednek a számukra igazán fontos döntésekben is, ugyanakkor nagyon sok vonatkozásban a laikus személyek felületes ítéletei is elég jók.

Értéktudatosság

Az elégedetlenség számos esetben abból fakad, hogy előzetesen rossz becsléseket hozunk azzal kapcsolatban, hogy a későbbiekben mit mennyire fogunk értékelni. Különösen így van ez a könnyen számszerűsíthető tulajdonságokkal, például munkahelyválasztás esetén a keresettel. Hosszútávon a mennyiségi különbségeknél a minőségi különbségek ugyanis sokkal többet számítanak, például, hogy ki mennyi örömet talál a munkájában. Segíti a bölcs választást és az elégedettséget, ha a döntéshozó biztos az értékrendjében.

Tapasztalat alapú döntés

Kevésbé kiforrt értékrend esetén is jó támpontot ad döntésünkhöz, ha már a döntés előtt megtapasztalhatjuk azokat az érzéseket, melyeket egy alternatíva kivált belőlünk. Ezen az elven működnek azok a bútoráruházak, melyek berendezett miliőben való időtöltésre buzdítanak, de azok a képzési rendszerek is, melyek a képzési ág jellegzetes szakterületeire küldik gyakorlatra hallgatóikat, hogy azok megtapasztalják, hogy melyiket mennyire kedvelik.

Előnyök, hátrányok

Nagyon ritka, hogy olyan választással nézünk szembe, hogy az egyik alternatíva minden szempontból jobb a többinél. Például egy magas hozamú kötvény jellemzően kockázatosabb. Fontos, hogy választásunk az előnyöket és hátrányokat egyaránt tekintetbe vegye. Így egy esetleges jövőbeli kudarc megnyugtató kontextust kaphat, ha azt tekintjük, hogy milyen okok szóltak a múltban a döntésünk mellett. A döntéseket nem a dolgok szerencsés alakulása teszi jó döntéssé. Erre az elvre támaszkodik a defenzív medicina, hiszen a klinikusoknak a lehető legrészletesebb írásbeli dokumentációt kell vezetniük, hogy később hivatkozhassanak azokra a tényezőkre, amelyek alapján egy adott döntést meghoztak.

A halogatás veszélyei

Egy elhúzódó döntési folyamatnak van egy olyan veszélye, hogy a tépelődés során a személy olyan közel kerül több alternatívához is, és azok annyira megtetszenek neki, hogy választásának nem tud örülni, mert a kihagyott alternatívákat sajnálja.

A bőség zavara


A sok alternatívára sokszor mint kívánatos helyzetre gondolunk. Így is van ez, ha pontosan tudjuk, hogy mit akarunk, és például egy nagyobb áruválasztékú üzletet keresünk fel. Azonban ha nem ilyen preferenciaillesztésről van szó, a túl sok lehetőség jellemzően elbizonytalanítja az embert azzal kapcsolatban, hogy vajon ki tudja-e választani a megfelelőt. A magabiztosan kezelhető lehetőségszám 6 körül van.

Felelősségteljes hozzáállás

Sokan hajlanak rá, hogy kritikus döntéseiket csak akkor hozzák meg, amikor az már elkerülhetetlenné válik. Gondolhatunk itt egy romló egészségi állapotú beteg életmódváltására, de akár egy határidős döntésre is. Általános szabály, hogy az időben távolabb sorra kerülő dolgokról az emberek sokkal tárgyilagosabban gondolkoznak, és nagyobb az esélye, hogy jó döntésre jutnak. Ha túl közel kerülnek a megoldandó problémához időben, inkább kevésbé lényeges, kényelmi szempontokat tartanak szem előtt. Az utolsó pillanatban történő döntésváltoztatásoktól általában tehát érdemes tartózkodni.

Molnárné dr. Kovács Judit
egyetemi docens
Pszichológiai Intézet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.