2019. Augusztus 18. Ilona nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Felnőttkorban javasolt szűrővizsgálatok

A felnőttkorban, társadalombiztosítás terhére igénybe vehető szűrővizsgálatokat jogszabály, az 51/1997. NM. rendelet foglalja össze. Ezek életkorhoz kötve, a teljes felnőtt (bizonyos estekben a férfi -, illetve női) lakosság számára ajánlott szűrések.


Szervezésükben, dokumentálásukban és többük elvégzésében jelenleg meghatározó a háziorvos szerepe, aki betegségmegelőző ténykedések motorja kell hogy legyen. Ezen szűrővizsgálatok „felajánlása” a háziorvos részéről kötelező, csupán a páciens számára ajánlottak, azaz eldöntheti, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem.

Vizsgálatok 21 éves korig

A szűrővizsgálatok kiindulópontjaként meghatározó a felnőttkori alap-státusz felvétele (21 éves korban ajánlott), mert először ad képet egyes kiemelt kockázati tényezőkről és hatással van további szűrések időzítésére is. Ennek során részletes kórtörténet felvétel történik a családban előforduló korai szív érrendszeri, ill. daganatos megbetegedésekre, és rögzítésre kerülnek az egyéni életmódbeli kockázati tényezők. Teljes fi zikális vizsgálat (ennek keretében BMI és haskörfogat–meghatározás), vérnyomásmérés tör-ténik, illetve laborvizsgálatokban meghatározzák az egyes lipidszinteket, az éhomi vércukorértéket, további koczkázati tényezőket, a 2-es típusú diabetes vonatkozásában, nagy kockázatúaknál pedig vércukor-terhelést is végeznek. Megtörténik az aktuális hazai ajánlás szerinti teljes szív érrendszeri kockázat besorolás is. Ez azért különösen fontos, mert a közepes és nagy kockázatúak esetében a rizikótényezők újabb szűrésére 2 évente kell legalább sort keríteni, míg a kis kockázatúaknál ez 5 évente is elegendő lehet. Szintén az alapstátusz felvételekor végeznek kreatininszint- és vizeletvizsgálatot azokon, akiknek az átlagosnál magasabb a kockázatuk idült vesebetegség kialakulására. Ekkor következik egy tájékozódó látásvizsgálat is (látásélesség, látótér, színlátás), amelyet eltérés esetén szemészeti szakvizsgálat követ. De ekkor történik meg a szájüregi rákelőző állapotok szűrése is, melyet a házi-orvos is elvégezhet, de célszerűbb összekötni teljes fogászati állapotfelméréssel a fogorvosnál. E szűrési aktivitások legnagyobbrészt a háziorvosnál történnek meg, illetve ő javasolja ezeket.

21–40 éves életkor között

Az alapstátusz felvételét követően 21–40 éves kor között 2 évente, korábban kis kockázatúaknál 5 évente ajánlott megismételni a szív érrendszeri kockázati tényezők meghatározását és a kockázatbesorolást. 2 évente szükséges szűrni a vesebetegséget, illetve a 2-es típusú diabetest a fentiek szerint. Erre fokozott kockázatúak esetében javasolt sort keríteni, és szintén 2 évente ajánlott a szájüregi szűrővizsgálat is.40–65 éves életkor között 40-65 éves kor között az előzőek annyival egészülnek ki, hogy a nagy szív érrendszeri kockázatú pácienseknél kifejezett hangsúly helyeződik a perifériás artériák vizsgálatára, a boka-kar index meghatározására. Továbbá ebben az életkori csoportban már javasolt a tüdőszűrés elvégzése évente akkor, ha azt a helyi tbc-epidemiológiai viszonyok indokolják (Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv ajánlása szerint). Fontos tudni, hogy a tüdőszűrés nem alkalmas módszer a tüdődaganatok szűrésére, azt a tbc korai fel ismerésére használjuk. 65 éves életkor felett 65 éves kor felett a megelőző korcsoportban javasolt szűrések az érzékszervek működésének évenkénti szűrésével bővülnek, azaz tájékozódó látás-és hallásvizsgálatot végeznek a háziorvosnál, amelyet szükség esetén szemészeti, ill. hallásvizsgálat, továbbá fül-orr-gégészeti vizsgálat egészít-het ki. Az eddig felsorolt szűrővizsgálatok elvégzése, ill. szervezése tehát a háziorvosi praxisra van alapozva, így természetesen beutaló nem szükséges hozzájuk (ahogyan a fogászatra sem).

Nőgyógyászati és emlővizsgálat

Ezen fenti, elsősorban a háziorvosra alapozott vizsgálatokon kívül nagyon fontos szerepük van a központilag szervezett, népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatoknak. 25–65 év között, egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévente ajánlott a nőgyógyászati onkoló -giai méhnyakszűrés, mely citológiai vizsgálatot is magában foglal. Ez bármely nőgyógyásznál elvégezhető, a vizsgálat elvégzését központi nyilvántar tásba veszik, beutaló nem szükséges hozzá. 45–65 éves kor között kétévente ajánlott az emlő lágyrész-röntgen vizsgálata, azaz mammográfi a elvégzése, az emlődaganatok korai felismerése céljából. Erre az érintett hölgyek központilag szervezetten meghívót kapnak, a megjelenésről a háziorvost is tájékoztatják, ő így hatékonyabban tud részt venni a meg nem jelentek motiválásában.

Vastagbél- és prosztataszűrés

Korábban e népegészségügyi célú, célirányos szűrővizsgálatok körébe tervezték bevonni a vastagbél daganatok, ill. a prosztata daganatainak szűrését. Ez eddig nem történt meg, jelenleg hazai jogszabály nem rendelkezik róluk. Szakmai szempontból azonban javasolható elvégzésük a megfelelő élet kori csoportokban. A vastagbél-daganatok szűrésére alkalmazható a széklet rejtett vér vizsgálata, 50–70 éves kor között, kétévenkénti gyakori-sággal. Ennek kivitelezésében a háziorvos tud segítséget nyújtani. A proszta-tadaganatok szűrésére a prosztata tapintásán és a PSA laboratóriumi meghatározásán alapuló kombinált vizsgálat javasolt 50 év feletti férfi ak esetében évenkénti gyakorisággal, az európai ajánlás szerint. Ezt urológiai szakren-delésen lehetséges kivitelezni. Beutaló nem szükséges.

Önvizsgálat

Az eddigieken kívül szakmai érvek szólnak a fokozott kockázatúak (65 év feletti, szembetűnően fehér bőrűek, akiknek atípusos, vagy 50-nél több anyajegyük van stb.) évenkénti melanoma szűrővizsgálata mellett. Ez elvégezhető a háziorvosnál, ill. bőrgyógyászaton. Fontos kiegészítő (de nem szűrő) módszer fentiek vonatkozásában a páciensek önvizsgálata a melanoma korai felismerésében, illetve nőknél az emlők önvizsgálata. Ezekre vonatkozóan szintén a háziorvosi praxisban kapható megfelelő információ, ill. betegoktatás.Személyre szabott vizsgálatokTermészetesen egyéni(!) kockázati tényezőkön, családi halmozódáson, fokozott környezeti vagy munkahelyi káros hatásokon alapuló emelkedett kockázat miatt további kórállapotok szűrései is javasolhatók, ill. elvégzen-dők, melyekről a háziorvos, ill. foglalkozás–egészségügyi szakorvos, továbbá a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek illetékes munkatársai tudnak felvilágosítást adni. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy a ma gyakran népszerűsített, fizetős szűrővizsgálati csomagok, „menedzser-szűrések” körében több olyan vizsgálat is felajánlásra kerül a pácienseknek, melyek nem minő-síthetők valódi szűrővizsgálatnak. Egy panaszmentes egyénen elvégzett pl. hasi UH- (ultrahang) vagy EKG-vizsgálatnak legfeljebb az aktuális állapot rögzítésében lehet szerepe, de nem minősül szűrőmódszernek.

Dr. Jancsó Zoltán

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.