A szívinfarktus hátterében legtöbbször az érelmeszesedés áll – válaszolt a tanár. – A betegség lényege, hogy a verőerek falában zsírtartalmú anyagok rakódnak le, melyek évek, évtizedek alatt megnövekednek, ún. plakkok alakulnak ki, melyek az ereket beszűkítik. Ha a plakkok megrepednek, a felszínükön keringő vérlemezkék összetapadnak és vérrög (thrombus) alakul ki, amely akár teljesen elzárhatja az ér üregét. Ha a szív koszorúerei szűkülnek be, romlik a szívizom vérellátása, a szívizomsejtek nem kapnak elég oxigént és tápanyagot. Ilyenkor kínzó szívtájéki fájdalom (angina) jelentkezhet, súlyos esetben, pedig ha a koszorúér elzáródik és megszűnik a vérellátás az adott ér által táplált területen, szívizomelhalás (szívinfarktus) következik be. Az elhalt szívizom helyét később hegszövet foglalja el, amely már nem vesz részt a szív pumpaműködésében.
A szívinfarktus legfontosabb rizikótényezői a magas vérzsírszint (koleszterin), a magas vérnyomás és a dohányzás. A zsírok a helytelen táplálkozás és a szervezet belső anyagcserezavara miatt szaporodnak fel a vérben. A helytelen táplálkozás miatt kialakult magas vérzsírszint diétával és gyógyszeres kezeléssel rendezhető. Rendkívül fontos a rendszeres testmozgás is, mellyel csökkenthető a vér összkoleszterinszintje.
A magas vérnyomás érelmeszesedést okozó hatása is közismert. A vérnyomás 140/90 Hgmm-ig mondható normálisnak, az ennél magasabb vérnyomás tartós fennállása súlyosan károsítja az érrendszert, az agyat, a szemet, a szívet és a vesét.
A harmadik fő rizikófaktor, amely megemeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát a dohányzás. Káros hatásai közül a cigarettában lévő nikotin és szén-monoxid a felelősek, melyek károsítják a verőerek belső falát és elősegítik a plakkok képződését. További szív-érrendszeri kockázati tényezőket jelentenek még a diabétesz, az elhízás az ülő életmód, a feszült idegállapot és bizonyos örökletes tényezők. 

- Hogyan lehet felismerni a szívinfarktust?
- A roham általában hirtelen kezdődik, igen erős, szorító jellegű mellkasi fájdalommal. A betegnek típusos mellkasi fájdalma (ún. angina pektorisz) az infarktust megelőzően rendszerint már volt, de tudni kell, hogy szívinfarktus előzetes mellkasi fájdalom nélkül is előfordulhat. 

- Mi a teendő szívroham esetén?
- A beteg további sorsát legtöbbször az dönti el, hogy ő maga és környezete hogyan értékeli az első tüneteket, és milyen gyorsan kerül kórházba. A heveny szívroham legtöbbször drámai tünetek formájában jelentkezik és ilyenkor a környezet legfontosabb tennivalója, hogy a beteg mielőbbi kórházba juttatásáról gondoskodjon. Minél előbb kerül sor a beteg kórházi ellátására, annál nagyobb az esélye annak, hogy az infarktust okozó elzáródott érszakasz a kezelés hatására (vérrögoldásra vagy katéteres tágításra) megnyíljon, kisebb szívizomterület haljon el és minél teljesebb gyógyulás következzen be. 

- Hogyan tovább a szívinfarktus után?
- A szívrohamot követően a legfőbb cél, hogy a beteg ismét alkalmassá váljon a lehető legjobb fizikai aktivitásra és munkája folytatására. Erre megfelelő komplex rehabilitációs program keretében lehetősége van. Ez már a kórházban megkezdődik és folytatódik ambulánsan. Minden szívinfarktust elszenvedett beteget hatékony másodlagos megelőző (szekunder prevenciós) kezelésben kell részesíteni, amellyel csökkenthető egy újabb infarktus kockázata, javítható a beteg életminősége és életkilátása, ezáltal ma a legtöbb szívinfarktust szenvedett beteg teljes értékű életet élhet.

Növeli a hosszabb élet esélyét:

-dohányzás elhagyása
-állati zsírokban szegény diéta, szükség esetén vérzsír csökkentő gyógyszeres kezelés
-magasvérnyomás kezelése
-ideális testsúly elérése
-rendszeres testmozgás
-védő hatású, érelmeszesedést gátló gyógyszerek alkalmazása 

Forrás: Egészségcentrum 3. évfolyam 1. szám