2019. November 18. Jenő nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Gondolatok a vegetáriánizmusról

- Ha elhagyom a húst, az állati termékeket, akkor egészséges leszek? - hangzik a kérdés. - Nem - válaszolja a Dietetikai Szolgálat vezetője. .


Van egy alapvető probléma a táplálkozással kapcsolatosan. Ha az emberek a táplálkozási piramis szerint táplálkoznának, melynek megoszlása a következő: minden életkorban és évszakban fogyasszunk naponta gabonaféléket, tejterméket, húsfélét, legalább 50 dkg-nyi zöldséget és gyümölcsöt (vegyesen), hetente többször burgonyát, rizst, tojást, hetente olajos magvakat, száraz hüvelyeseket, halat és kéthetente belsőségekből készült ételeket…akkor a szervezetünk sav-bázis egyensúlyban lenne, a méregtelenítés napi szinten hatékonyan megtörténne. De az emberek össze-vissza isznak és esznek minden olyan élelmiszert, melyek túl sok cukrot, mézet, finom kiőrlésű lisztet, kétes eredetű és hatású adalékanyagokat, növényi zsírokat és margarinokat tartalmaznak. Ráadásul mindezekből eszetlen mennyiségben. A fentieken kívül, a civilizációs betegségek kialakulásáért nem a húsfogyasztás a felelős, hanem a rosszul megválasztott mennyiség. Egy felnőtt embernek húsfélékből elég a napi 10-12 dkg, és az ebből keletkezett bomlástermékek nem terhelik le a szervezetet, viszont – többek között - nagyon jól hasznosítható vashoz, és B12 vitaminhoz jutunk általuk. (Vannak olyan tápanyagok, melyeket csak állati termékekből tud jól hasznosítható formában magához venni az emberi szervezet.)
Nem a hús a hibás a civilizációs betegségek kialakulásáért, hanem a rosszul megválasztott mennyiség. Akkor táplálkozunk jól, hogyha a napi gyakorlatban arra a négy kérdésre, hogy mit, mennyit, mikor és hogyan együnk – helyes válasz adunk az étkezéseink során.

Szeretném hangsúlyozni a mennyiségnek a kérdését. Ha pl. beteg valaki, és az orvos gyógyszert ír ki, akkor az előírás szerinti mennyiségben szedett gyógyszer meggyógyítja a szervezetett. De ha ugyanazt a gyógyszert mondjuk harmincszoros mennyiségben szedné be valaki, akkor ezt úgy hívják, hogy gyógyszerrel elkövetett öngyilkosság. Ugyan így gondoljunk táplálkozásunk során az esztelenül megválasztott mennyiségekre is. Az életben semmit sem lehet büntetlenül túlzásba vinni. Pl. rossz párosítás, amikor valaki gulyásleves után pörköltet eszik galuskával, majd ezt megfejeli egy kis túróspalacsintával. Akkora állati fehérje mennyiséget kap egyszerre az emésztőrendszer, melynek feldolgozása komoly terhet jelent a szervezet számára. Külön-külön egyik fogás sem ártalmas, csak sikerült rosszul párosítani. Semmi baj sincs a gulyáslevessel, de utána állati fehérje mentes étel következzen. pl. almásrétes. A pörkölt galuskával – fogással sincs semmi probléma, de előtte csak zöldséget tartalmazó levest együnk, és valamilyen salátát is fogyasszunk hozzá. A túróspalacsinta elé is elég egy sűrű, zöldségeket tartalmazó leves, hiszen a túróban éppen elég állati fehérje van.
Tehát a kiegyensúlyozott, egészséget megőrző táplálkozásnak lételeme a zöldség és a gyümölcs, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék. De! Ha csak ezekből építjük fel az étrendünket, akkor „átestünk a ló túloldalára”, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy az ember mindenevő, és ha csak növényekkel táplálkozunk, akkor számolhatunk a nitrát, a goitrogének, a táplálékallergének, a fitátok, vagy pl az oxálsav káros hatásaival, mely hatások vegyes táplálkozás esetén a kiegyensúlyozott tápanyagbevitelnek köszönhetően – nem jelentkeznek.

Ha mégse tudjuk „rávenni magunkat” arra, hogy húst együnk, akkor legalább válasszuk a vegetáriánus étrendek közül az Ovolaktovegetáriánus étrendet, amely azt jelenti, hogy a növényi élelmiszerek mellett megengedett a tej és a tojás fogyasztása is.
Ezen kívül a következő változatok léteznek még:
Szigorú vegetáriánus (vegán) étrend (nem tartalmaz állati eredetű terméket): E diéta esetén gyakoriak a kalcium-, a vas- a B12-, valamint a D-vitamin-hiány okozta elváltozások.
Laktovegetáriánus étrend (tejet és tejtermékeket is tartalmaz a zöldségeken, gyümölcsökön és gabonaféléken kívül): Ebben az esetben a vasfelvétel még mindig hiányos. Hiába van a növényi eredetű élelmiszerekben is vas, ennek a felszívódását gátolják a szintén a növényekben megtalálható egyes savak (fitinsav, oxálsav)
Szemivegetáriánus étrend: A növényi élelmiszerek mellett hal és csirke, tojás, tej-, tejtermékek fogyasztása megengedett.
Az egyre divatosabb makrobiotikus étrendnek is vannak hátrányai. Ez pedig az egyoldalúság mellett – az energia-, fehérje-, a kalcium-, a kálium-, a B12- és a D-vitamin szegénység.

Attól, hogy valami növényi, még nem biztos, hogy egészséges. Gondoljunk pl. a gyilkos galócára. De ugyanilyenek pl. a margarinok is. Attól, hogy valamikor volt közük valamilyen növényhez, az nem azt jelenti, hogy egészségesek, hiszen a gyártási folyamatok végeredményeként mesterségesen összehozott, összességében előnytelen zsírsavösszetétellel rendelkeznek. Nemcsak a koleszterin körül forog a világ. Attól, hogy valami koleszterin- mentes, még nem egészséges. Sokkal több kritériumnak kell megfelelnie egy élelmiszernek, hogy az egészségemet szolgálja.

Ne felejtsük el a zöldség és a gyümölcs fogyasztás során, hogy a szerveztünk számára csak az a zöldség, és gyümölcs ad „életerőt”, amelyeket a nap érlelő sugara érlelt be. Ha bővíteni szeretnénk az alapanyagok körét, akkor esetleg mirelit termékeket használhatunk, de befőtteket, és konzerveket nem.
Egyébként a vegetáriánizmus, mint irányzat nemcsak megváltoztatott étrendet tartalmaz, hanem egy életmódot, életfilozófiát is jelent. Rájuk ugyanis jellemző, hogy nem isznak alkoholt, főként nem dohányoznak, rostokban gazdagon táplálkoznak, és sokat mozognak.
De az előbb leírtak az „átlag” populáció esetében is követendő kellene, hogy legyen, az egészség érdekében.

Szalayné Kónya Zsuzsa
dietetikus, élelmiszeripari mérnök
DE OEC Dietetikai Szolgálat vezető

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.