2019. December 11. Árpád nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Ápolónői feladatok a korai anya- gyerek kapcsolat kialakulásában

A korai anya-gyerek kapcsolat kialakulásában meghatározó a fizikai kapcsolat, melyben elsődleges az érintés. Ez különösen fontos először szülő anyáknál, ha ez elmarad, az anya- gyerek kapcsolat sérülékenyebb lesz.


A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását meghatározza az édesanyával való kapcsolata. A biztonságosan kötődő gyermek magabiztosabb, társaságban jobban feltalálja magát, együtt érzőbb társaival. Az anya és gyermeke közötti kapcsolat meghatározó a gyermek személyiségfejlődése szempontjából. A kötődés egy komplex viselkedési rendszer, melyben az édesanyának és a gyermeknek is aktív kezdeményező szerepe van. A kötődéselmélet megalkotása John Bowlby, angol pszichiáter nevéhez fűződik. Bowlby szerint velünk születik a késztetés a kötődésre és ennek megfelelő az újszülött viselkedése: sírás, nevetés, kapálózás, gőgicsélés mind olyan viselkedések melyek biztosítják a közelséget és elősegítik a kontaktust az anyával. Fontos hogy az édesanya ezekre a jelzésekre figyeljen és tudjon reagálni, mert csak ekkor alakulhat ki a biztonságos kötődés. Klinikánkon az érett egészséges újszülöttet megszületést követően pucéran az édesanya mellkasára helyezzük és egy puha takaróval betakarjuk. Patológiás újszülött vagy koraszülött esetében a gyermek állapotától függően megmutatjuk az édesanyának. Megsimogathatja, megpuszilja, majd lekerül az intenzív vagy a szoros megfigyelést lehetővé tévő?
subintenzív osztályra. Az édesanyákat 2 vagy 12 óra múlva leszállítják a gyermekágyas osztályra, ami a koraszülött intenzív osztállyal egy emeleten található. Attól függően, hogy spontán szülés vagy császármetszés volt. Amikor az édesanya már elég erősnek érzi magát, bejön a gyermekéhez.

Betegközpontú ápolás

Az osztályunkon az ápolás betegközpontú. Egy ápolónőhöz 2-4 gyermek tartozik. Az osztályunk nyitott, a nap 24 órájában látogathatják a szülők gyermeküket. A szülőknek első alkalommal, amikor bejönnek az osztályra megmutatjuk és megtanítjuk velük a kézfertőtlenítés és kézmosás menetét. Hangsúlyozzuk a kézfertőtlenítés fontosságát. Elmondjuk, hogy minden alkalommal végezzék el, amikor bejönnek az osztályunkra: a gyermek simogatása, fejés, kenguruzás előtt valamint távozáskor is. Minden inkubátoron megtalálható a kézfertőtlenítő szer.Első alkalommal bemutatkozunk a szülőknek, utána megmutatjuk, hogy hol fekszik a gyermekük. Megmutatjuk, hogy kell kinyitni az inkubátor ajtaját és megengedjük, hogy megsimogassák. A babák azt nem szeretik, ha cirógatják őket, inkább azt mondjuk, hogy a kezét tegye a baba mellkasára lábára vagy fejére.

Anyatej

A gyermekeket lehetőség szerint frissen lefejt anyatejjel tápláljuk. Ha erre nincs lehetőség, pl. kevés teje van az édesanyának, vagy nem fekszik bent a gyermekével akkor az anyatejgyűjtő állomásról kapott tejjel etetjük. Mindezek hiányában választjuk a tápszert. Az édesanyák az inkubátor mellett fejnek kézzel. Ez azért nagyon fontos, mert az édesanya megnyugszik a gyermeke közelségétől, fokozódik a tejtermelést elősegítő hormonok kiválasztása. Ezáltal hatékonyabb lesz a fejés. Az újszülött osztályos gyermekápoló kolleganők megmutatják a fejés technikáját és utána önállóan fejnek. Az első naptól 8 x kapnak enni az újszülöttek. Az édesanyák, mint már említettem bármikor bejöhetnek a gyermekükhöz, de általában 3 óránként az etetési időre jönnek. Az ápolási feladatokat, gyógyszerelést, etetést egy időpontra csoportosítjuk. Így biztosítjuk a koraszülöttek hosszú folyamatos pihenését. Az inkubátorok letakarásával sötét, ingerszegény környezetet teremtünk. Textíliából hajtogatott fészket rakunk köréjük, ezzel a biztonság szükségletüket elégítjük ki valamint jól fektethetők (pozícionálhatók). Nem alakulnak ki felfekvések (decubituszok és ín-, illetve izomzsugorodások (kontraktúrák). Az ápolási folyamat befejezése az etetés. Természetesen a szülők végignézhetik a gyermekük ápolását. Azt szoktuk mondani az édesanyának, hogy az ápolás előtt nyúljon be gyermekéhez. Nem baj ha felébred, mert utána úgy is az ápolás következik. Már az intenzív osztályon bevonjuk az édesanyákat az ápolásba, textília csere esetén felemeli a gyermekét az inkubátorban, inkubátor csere alkalmával az ölébe veheti. Az inkubátorokat 10 naponta cseréljük, fertőtlenítjük.

A kenguru gondoskodás

A kenguru gondoskodást eredetileg azért találták ki, hogy a koraszülött gyermekek túlélési esélyeit növeljék olyan országokban, ahol a technikai eszközök csak korlátozott mértékben érhetők el. Az ezzel kapcsolatos kutatások azonban igazolták, hogy ez módszer hatékony, mind a koraszülöttek mind az időre született újszülöttek számára. Kenguruzáskor kialakul az újszülött biztonságérzete és egyben szükséglete is ki van elégítve.A kenguru módszer lényege: az anyuka meztelen mellkasára fektetjük a pucér, csak egy pelenkában levő gyermeket, ezáltal megvalósul a bőr-bőr kontaktus.Kenguruzáskor a koraszülött életfunkciói stabilabbak. Az édesanya testének a melege, légzése, szívműködése a biztonságot nyújtó méhen belüli életre emlékezteti a koraszülöttet. Érzi az anya mellkasának mozgását és ez segíti a légzését. A koraszülöttnek jobb az oxigénellátottsága, stabilabb a pulzusa, kevesebb stressz jelet produkál. Ösztönzést kap a szopás elkezdésére.Az édesanya megnyugszik gyermeke közelségétől, fokozódik a tejtermelést elősegítő hormonok kiválasztása, meg tanul figyelni a gyermeke jelzéseire, hamarabb megismeri a gyermekét. Az anya teste tudja szabályozni a baba testhőmérsékletét. Ha a gyermek túl meleg, akkor az anya testhőmérséklete kissé lecsökken, viszont ha lehűl a koraszülött, az édesanya hőmérséklete megemelkedik. A kenguruzás megerősíti az édesanyát abban, hogy fontos a gyermeke számára. Szoros pozitív érzelmi kapcsolat alakul ki az édesanya és a gyermeke között. A testi kapcsolat hatással van a gyermek érzelmi életének és biztonságérzetének kialakulására. Dr. Nils Bergman tanulmányában fogalmazta meg az eljárás előnyeit és meghatározta azokat az elemeket, amelyek elengedhetetlenek a módszer sikeréhez. Bőrkontaktus: amikor a koraszülött függőleges helyzetben helyezkedik el az édesanya mellkasán, úgy hogy a bőrük összeér. Kizárólagos szoptatás: koraszülöttek estében ez egy későbbi időpontban következik be, nem párhuzamosan a kenguruzás megkezdésével.A csecsemőt nem választják el az édesanyjától vagy ha igen akkor csak nagyon rövid időre. Támogatás: az anyát támogatják abban, hogy a gyermeke igényeit folyamatosan ki tudja elégíteni.
Amikor a gyermek lekerül a lélegeztető gépről és az állapota stabil, akkor kezdjük el a kenguruzást. Kezdetben 10 percig van az édesanya mellkasán a koraszülött, majd fokozatosan növeljük ezt az időt. A koraszülött állapotától függően naponta több alkalommal kenguruztatunk. Változó az időpont, a születéstől számítva napok vagy hosszú hetek múlva.Természetesen befolyásolja, hogy hányadik hétre született a koraszülött vagy a patológiás újszülött esetében a gyógyulási folyamat hol tart. A hosszú ápolási idő alatt az ápolónő és az édesanya között szoros kapcsolat alakul ki. Az édesanyák már maguktól jelzik, hogy kenguruztatni szeretnék gyermeküket.

Segítség a nehézségekben

Az édesanyákat ezen a nehéz időszakon kell nekünk átsegíteni. Minden szülőpár a terhesség ideje alatt egészséges gyermek születését várja. Koraszülés eseténsok esetben tapasztaltuk már, hogy az édesanyák saját magukat is hibáztatták. Olyan is előfordult, hogy az édesapa is az édesanyát hibáztatta. Mi ápolónők, a gyermekeket ápoljuk, de az édesanyáknak is segítünk a nehézségeken túljutni. Hiszen gyógyító munkánk részesei ők is, ezért nem mindegy milyen lelki állapotban állnak az inkubátor mellett. Nekik is hinni kell a gyermekük gyógyulásában. Nagyon nehéz időszak ez az édesanyák számára távol a családjuktól, szeretteiktől.

Anyacsoport

Az osztályunkon 10 hónapja működő anyacsoport segíti a munkánkat, hiszen szakképzett pszichológus és pszichiáter irányítja a csoportot. Hetente egyszer egy óra hosszáig tart a segítő beszélgetés. Nekünk, ápolónőknek is meg kell erősíteni az édesanyát abban, hogy a jelenléte fontos a gyermeke számára, a hangja, gyengéd simogatása megnyugtatja a babát. Az anyatej a baba számára gyógyszer, ezért fontos a rendszeres 3 óránkénti fejés. Amikor a koraszülött állapota stabil, nem igényel légzéstámogatást, akkor áthelyezzük a subintenzív osztályra. Az édesanyákban ekkor kettős érzelem kavarog, egyrészt örülnek a gyermekük gyógyulásának másrészt félnek, hogy kikerülnek a számukra biztonságot nyújtó környezetből. Hiszen itt heteket, hónapokat töltöttek. A subintenzív osztályon továbbra is monitorizáljuk a gyerekeket. Amikor elérik a 1500gramm–1700gramm körüli súlyt, az inkubátorból vízágyba?, majd kiságyba kerülnek.A vízágy alulról melegíti a babát, nem fázik, nem hűl le. Itt már az édesanyákat bevonjuk a gyermekük ápolásába. Megmutatjuk és megtanítjuk a gyermekek pelenkázását, öltöztetését, etetését. Az édesanya megismeri a gyermekét, szokásait, jelzéseit. Megtanulja, mire kell figyelnie, felismeri a kóros tüneteket pl. haspuffadás, étvágytalanság, megismeri a bőrszínét,észreveszi, hogy mikor szürkül (romlik a szervezet oxigén ellátottsága), megtanulja a gyógyszerek beadását.

Szoptatás, cumisüvegből etetés

Elkezdődik a szoptatás vagy ha az édesanyának kevés teje van, illetve a koraszülött még nem terhelhető a szopással a cumisüvegből történő etetés. Koraszülött gyermekek esetében fontos a türelem és a fokozatos terhelés. Nem szabad nagy léptekben haladni. Kezdetben a gyomrukba vezetett szondán át tápláljuk őet, majd hosszú idő múlva egy-egy alkalommal fecskendőből vagy cumisüvegből esznek. Majd naponta 1-szer- 2-szer szopnak. Utána minden második etetésszoptatás, a hazamenetel idejére pedig vagy csak szopik az újszülött, vagy cumiból eszik. Amikor már nincs légzéskimaradása (apnoe) nem fordul elő, lélegeztetést nem igényel a koraszülött, nincs szükség a folyamatos megfigyelésére. Stabil az állapota, viszont még az etethetősége bizonytalan, az ápolónő segítségére van szükség. Az etetési idők között kimehetnek az édesanyával a gyermekágyas osztályon található szobába. A gyermek etetése, a subintenzív osztályon történik ápolónői felügyelet mellett. Későbbiekben, amikor a gyermek etethetősége nem okoz gondot az édesanyának, akkor kikerülnek végleg a gyermekágyas osztályra. Az édesanya már el tudja látni a gyermekét, de bármikor segítséget kérhet. Az osztályunkon gyógytornász is dolgozik, a fejlesztő gyakorlatokat megtanítja a szülőkkel, majd ellenőrzi hogyan csinálja az édesanya.

A munkánk eredménye, amikor a koraszülöttet hazaviszi a család. Az ápolói munka hivatás, nagyon nagy kitartást és sok áldozatot igényel. De megéri, mert egyre fejlődő, tökéletesedő ellátásunkkal, állandó gyarapodó tudásunkkal jobb és jobb eredményeket érünk el. Nap, mint nap egy újabb kis emberkének adunk esélyt az életben maradáshoz. Hiszen nélkülünk neki nem sikerülne.

Kocsány Szilvia
diplomás ápoló

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.