2020. Augusztus 06. Berta, Bettina nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az izomsorvadásos betegek életminőségének javítási lehetőségei

Az ALS az agyi és a gerincvelői motor neuronok (mozgató idegsejtek) pusztulásával járó megbetegedés.


A mozgató idegsejtek felelősek a beszéd, nyelés, légzés, járás, kéz-, kar és a test akaratlagos izmainak mozgásaiért. Az akaratlagos izmok egyre fokozódó gyengeségéhez és sorvadásához, végül a beteg halálához vezet. A betegség kóreredete ismeretlen.
Az ALS-t (Amyotrophiás lateralsclerosis) „ Lou Gehrig-betegség” -ként is szokás emlegetni, mivel 1939-ben a New York Yankees baseballcsapat egyik tagjának, Lou Gehringnek a karrierjét ez a betegség törte ketté. Ekkor került a figyelem középpontjába a kór.
A betegség átlagosan 55 éves korban jelentkezik. Nőket, férfiakat egyaránt érint. Az átlagos betegségtartam 2-4 év, de a betegek 10 százaléka 10 év múlva is életben lehet. Rosszabb kórjóslatot jelez az idős kor, a már meglévő légzészavar. A halál alap oka az ALS, de közvetlen kiváltója a tüdőgyulladás, vagy a nyelési nehézség miatti fulladás.
A betegség kóreredete ismeretlen. Átlagosan 100 000 emberre 5 megbetegedés jut. Két formában fordul elő, „szórványos” (sporadikus), az esetek 9 százaléka. Mindössze az esetek 5–10 százalékában merül fel familiáris (öröklődés) eredet. Az öröklődés mechanizmusa azonban nem egyértelmű.

Gyengeség, ügyetlenség

Kezdeti tünete a felső és az alsó végtagok gyengesége, a kéz ügyetlensége, gyengesége (főleg a finommozgásoknál tapasztalható), a nyelvizmok sorvadása (dióbéltünet). Az érintett izmokban akarattól független rángások jönnek létre. Gyors kifáradás terhelésre. Jellemző a lábizom görcse is. A betegek 10–25 százalékánál érzéskiesés, enyhe fájdalom is jelentkezik.
Késői tünetek, a járásnehezítettség, majd járásképtelenség. Nyelési nehezítettség. Testsúlycsökkenés az izomsorvadás következtében. Beszéd nehezítettség. Végső stádiumban a légző izmok gyengülni kezdenek, majd leállnak. Vezető tünete a betegségnek a haláltól, szenvedéstől való félelem.
A betegség felismerése, meghatározása nem könnyű. Nincsenek speciális vizsgálatok, leginkább az egyéb szóba jöhető betegségek kizárására történnek a klinikai és laboratóriumi vizsgálatok. ENG, EMG (ingerületvezetés mérése). CT, MRI. Lumbálpunkció (gerincvelői folyadék vizsgálata). Izom biopszia (izom-, szövetminta- vizsgálat), áll rendelkezésre.
A betegségre nincs gyógymód, de van a kórképre gyógyszer, amely 3-6 hónappal meghosszabbítja a túlélést. Terápiás lehetőségek, a lelki terápia, beszédterápia, fizikoterápia. A lelki terápia legfontosabb célja a méltóság megőrzése a diagnózis közlésétől a végkimenetelig. A beszédterápia célja a beszédkészség minél további megőrzése, a beszéd érthetőségének fenntartása. A betegség késői szakaszában beszédszintetizátor, számítógép stb. segíthet a kommunikációban. A fizikoterápia során az izomműködés fenntartása érdekében a gyakorlatokat a beteg teljesítményéhez igazítják. Az izmok a gyakorlatokkal nem erősíthetők, az izomrövidülés azonban megelőzhető.

Speciális ápolás

A speciális ápolás nélkülözhetetlen, melynek célja az életminőség javítása, a sajátos szükségletek kielégítése, az önállóság megőrzése a lehető legtovább, hátrányaik enyhítése (társas kapcsolatok elősegítése, jelzések megtanítása). Ápolási feladat a hamis reménykeltés elkerülése; a diagnosztikus és terápiás, műszeres és eszközös beavatkozások előkészítése, kivitelezése; a kapcsolatteremtés elősegítése a beszédképtelen betegeknél; a betegek pszichés támogatása (pszichológus); a betegdokumentáció vezetése, a családtagok felkészítése a beteg otthoni ápolására. A kezelés, gondozás során fontos a beteg reakcióinak figyelembe vétele.

Segédeszközök használata


A betegmozgatás (sétáltatás, ültetés) segédeszköz használattal történik: csuklósín, lábfejemelő, bot, kerekesszék. Fekvőbeteg esetén segítségnyújtás szükségletei kielégítésére. Légzés segítésére légző torna. Ápolói feladat a beteg táplálásánál, segédkezés (beteg és környezete megfelelő előkészítése), az előírt diéta folytatása (a beteg erősítése, folyékony étrend adása), szükség esetén etetés, szondatáplálás.
Fontos a családtagok felkészítése a beteg otthoni ápolására, megmutatni, bevonni az ápolási beavatkozásokba. Elmondani hogyan tudnak ágyat és kényelmi eszközöket beszerezni. Diétás tanácsok adása (dietetikus). Szondás táplálás (PEG) esetén táplálás segítő bevonása, a család segítése, az intézetből való távozás után is. Az otthoni ápolás csak a betegség kezdetén elképzelhető, később intenzíves ellátásra szorul a beteg.
Végstádiumban lévő betegnél a szükségletek teljes kielégítése, látogatások megszervezése, hogy tudja a beteg, nem marad magára az intenzíves ellátás során. Az emberi méltóságot mindvégig tiszteletben kell tartani, a beteg félelmeit csökkenteni, fájdalmait enyhíteni, bizalmát megtartani.
A kitűzött célok elérésére szükség van hivatástudattal és szakmai képzettséggel rendelkező ápoló személyzetre.

Koncz Gergő
ápoló
Neurológiai Klinika

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.