2020. Augusztus 10. Lőrinc nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  A szélütéses betegek maguk is tehetnek jobbulásukért

A szélütés (stroke) nemcsak elszenvedőjének nagy tragédia, hanem egész családjának. Úgy tartják, hogy a betegség magával ránt még egy embert. Ugyanis súlyos esetben nem tudja magát ellátni a beteg, és segítőre szorul. A stroke-os beteg állapota javítható, már a kórházban elkezdődik, gyógytornával.


Nincs két egyforma stroke-os beteg. Megkülönböztetünk agyállományi vérzésben és az agyi vérellátás csökkenése miatt bekövetkező szöveti oxigénhiányos állapotban (ischemia) szenvedő stroke-os betegeket – mondta Szabó Gabriella, a Neurológiai Klinika gyógytornásza. – Amennyiben a CT vizsgálat agyállományi vérzést igazol, a beteget eleinte nem terheljük, végtagjait csak passzívan mozgatjuk, elkerülve ezzel annak kockázatát, hogy a vérömleny tovább növekedjen. Ischemias stroke esetén, amennyiben lehetőség van rá, azonnal elkezdjük az aktív mozgásterápiát.

Egyénre szabott kezelés

Minden beteget egyénre szabottan kell kezelnünk. Súlyos, kiterjedt stroke esetén, a tartós fekvésből adódóan elsődleges feladatunk a szövődmények, elsősorban a tüdőgyulladás, mélyvénás thrombosis, felfekvések, mozgástartomány beszűkülés megelőzése – tette hozzá munkatársa, Rőder Mihályné. A stroke jellemzői az idegrendszer különböző érző és mozgató funkcióinak zavarai, amelyek mindig csak az egyik testfelet érintik, pl. végtagbénulás, izomtónus-csökkenés vagy növekedés, koordinációs és egyensúlyproblémák, érzékelési zavarok. Először felmérjük a beteg képességeit, funkcióit, és rehabilitációs tervet dolgozunk ki. A gyógytorna célja a mozgásfunkció helyreállítása, a lehetőségekhez mérten maximális teljesítmény elérése mellett annak stabilizálása, valamint a terhelhetőség fokozása. A rehabilitációban különböző eszközök vannak segítségünkre. Speciális állítógéppel készítjük fel a beteget a stabil állásra, amelyet a járástanítás követ a tornateremben korlát, járókeret vagy háromlábú bot használatával. Koordinációs- és egyensúly-gyakorlatokkal tesszük biztonságossá a járást, a kéz funkciójának javítására ún. manipuláció-fejlesztő gyakorlatokat végeztetünk a beteggel.

Hatásosság

Számos dologtól függ a gyógytorna hatásossá-ga: az agyi keringési zavar helyétől, kiterjedésétől, a beteg korától, motívációjától, pszichés állapotától, egyéb kísérő betegségektől, és a támogató környezet meglététől vagy hiányától – sorolta Szabó Gabriella. A rehabilitáció mindig ún. teamben történik, csoportunk tagja között van szakorvos, nővér, logopédus, szociális munkás, pszichológus, dietetikus, s ha szükséges, ortopéd műszerész. Természetesen a csoporthoz tartozik a beteg écsaládja. Célunk a fizikai és pszichés kondíció stabilizálása mellett az önálló életvitelre nevelés. Megtanítjuk a betegeket a legszükségesebb technikákra, melyekkel megkönnyíthetik mindennapi életüket, és azokra a tornagyakorlatokra, melyeket továbbra is művelniük kell – folytatta Rőder Mihályné. A kórházi ápolást követően többféle lehetőség van a további fejlesztésre. A betegek speciális rehabilitációs osztályra kerülhetnek, vagy saját otthonukban házi betegápolási szolgálaton keresztül gyógytornásszal folytatják a rehabilitációt. Tapasztalatunk szerint kevés beteg végzi önállóan a tornagyakorlatokat otthonában, és ez állapotának további romlásához vezethet. Ezért fontos, hogy felismerjék a betegek, állapotuk javulása saját magukon is múlik. Gyógyulásuk eszköze a rendszeres gyógytorna, mellyel visszahozhatják testük elveszett működésének egy részét vagy egészét, illetve rosszabbodás nélkül megőrizhetik jelen állapotukat. Fontos tudni, hogy ha nem használják izmaikat, azok sorvadásnak indulnak, és egyre kevésbé működnek. Ellenben a folyamatosan karban tartott izmok erősödnek, és egyre jobban működnek. A rendszeres testmozgás nemcsak a betegeknek, hanem az egészségeseknek is hasznukra válik – tette hozzá Szabó Gabriella.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.