2018. December 15. Valér nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az ájulás oka súlyos betegség is lehet

A közönséges ájulás hirtelen jelentkező, rövid ideig tartó öntudatvesztés, mely során a beteg álló vagy ülő helyzetből fekvő helyzetbe kerül.


Az ájulás sokszor orvosi beavatkozás, újraélesztés nélkül megszűnik. A rosszullét kezdete többnyire gyors, tartama rendszerint húsz másodpercnél rövidebb, azonban kivételesen percekig is eltarthat. Az eszméletvesztés mélysége változó, az ájult ember izmai elernyednek. Az öntudat visszatérése általában gyors és teljes mértékű. Bár az ájulások egy része jóindulatú és vízszintes testhelyzetben spontán visszafejlődik, azonban számottevő probléma származhat a hirtelen bekövetkező izomtónus vesztésből, főleg idős embereknél, járművezetés közben vagy veszélyes munkahelyen dolgozók eseteiben. A „banális rosszullét” hátterében könnyen befolyásolható kórkép mellett életveszélyes örökölt vagy szerzett betegség is meghúzódhat, ezért orvoshoz kell fordulni.
Az ájulás hátterében rendszerint átmeneti agyi vérellátás-, keringészavar, oxigén- és tápanyag-ellátási hiány áll. Az agyi vérellátás csökkenését sokszor a szervezet folyadéktereinek, vértérfogatának csökkenése vagy nem megfelelő eloszlása váltja ki. A kóros test folyadékeloszlást rendszerint reflexes értágulat vagy lassú szívműködés idézi elő, azonban súlyos szívbetegség (ritmuszavar, billentyűhiba) is állhat a háttérben. Az előbbiek általában jóindulatúak, fiataloknál alakul ki; ismerjük azokat, akik a vér látványára, vérvételre, rossz hírre, vagy különös szagokra, verejtékezéssel, émelygéssel kezdődő ájulással reagálnak. Bizonyos szituációk szintén ájulással végződhetnek: tartós álló helyzet, hőség, nyak ill. fejfordítás, köhögés, tüsszentés, nyelés, székelés, hasi fájdalom, bélgörcs, vizelés, fizikai terhelés, valamint fúvós hangszeren való játszás, tehercipelés, emelés. Az ájulást gyakran nagyfokú vér- vagy folyadékvesztés (hányás, hasmenés, kiszáradás) és különböző gyógyszerek (vérnyomáscsökkentők, értágítók, nyugtató, izomelernyesztők stb.) szedése előzi meg. Előfordulhat különféle idegrendszeri betegségnél (pl. Parkinson kór), de cukor- és vesebetegek valamint alkoholisták idegrendszeri károsodása eseteiben is.
Ájulás esetén általában a laposan fekvés elegendő ahhoz, hogy a beteg visszanyerje eszméletét. A lábak felemelése meggyorsíthatja a javulást, hiszen ez növeli a véráramlást a szív és agy felé. Súlyosabb rosszullét esetén orvost kell hívni.
Megelőzésére javasoljuk a kiváltó és hajlamosító tényezők kerülését és hangsúlyozzuk a fokozott folyadék- (óránként másfél- két deciliter) és konyhasóbevitelt, valamint a rendszeres, mérsékelt fizikai tréninget. A kéz- és karszorítás, láb keresztbe rakása, fokozatosan növekvő időtartamú álló testhelyzet gyakorlása számos betegen segíthet. Speciális kórképek eseteiben, pl. szívritmuszavarok esetén, gyógyszerek alkalmazására vagy szívritmus szabályozó beültetésére is sor kerülhet.

Dr. Lőrincz István
egyetemi docens
I. Sz. Belgyógyászati Klinika 

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.