2020. December 02. Melinda, Vivien nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Szűrőszervünk, a vese működése

A vesék testünknek azok a részei, amelyeknek működése feltétlenül szükséges az életünk fenntartásához.


A veséknek számos feladatuk van: Szabályozzák a testünkben levő folyadék mennyiségét, egyensúlyban tartják a szervezetünk vegyi anyagait, eltávolítják a salakanyagokat, létrehoznak számos hormont: a renint, amelyik a vérnyomást szabályozza, az eritropoetint, amelyik a vörösvérsejtek termelését segíti, a D-vitamin egy aktivált formáját, amely a csontrendszer normális fenntartását támogatja. Az emberek többsége két vesével születik, ezek hátul, a gerinc két oldalán, a legalsó bordák és a felső két ágyéki csigolya magasságában helyezkednek el. Egy vese kb. 150 gramm súlyú. Mindkét vese egyforma nagyságú és szerkezetű.

Vérellátás

A vesék vérellátásukat a főverőérből (az aortából) eredő, jobb és bal oldali veseartérián keresztül kapják. Mivel a vesék méregtelenítő működésükhöz jelentős mennyiségű vért igényelnek, a szervezet minden-kor a keringő összvérmennyiség egyötöd részét biztosítja a két vese számára, ami kb. 1-1,2 liter percenkénti vérátáramlásnak felel meg. A „megtisztított” vér azután a vese vivőerein (vesevénák) jut vissza mindkét veséből a keringésbe. Mindegyik vesében egymillió kis szűrőegység (nefron) van, melyek egy érgomolyagból (a glomerulusból), egy bevezető és egy kivezető érből (arteriolából), egy kivezető vékony, kanyargós csőből (tubulus) és a mindezeket körülzáró tokból (Bowman-tok) állnak.

Szűrőrendszer

A glomerulus tulajdonképpen egy szűrőrendszer, amely megszűri a bevezető éren át befolyó vért, és a kiszűrt, a kiválasztásra kerülő anyagokat is tartalmazó folyadék a tubulusokon keresztül folyik el. Az áthaladás során a víz nagy része és a szervezet számára még felhasználható anyagok többsége visszaszívódik a tubulusok falán keresztül, és a tubulusokat körülvevő térben (interstitium) levő ereken át visszajut a vérkeringésbe. A tubulusok leg-utolsó szakaszán, az ún. gyűjtő csatornákon keresztül a folyadék – a tulajdonképpeni vizelet – kifolyik a vesemedencébe. A vesemedencén, majd a vesékből kilépő, kb. ceruzavastagságú húgyvezetéken (uréter) át a húgy-hólyagba jutó vizelet lényegében már csak salakanyagokat tartalmaz. A hólyagból a vizelet a húgycsőn (uretra) keresztül távozik a szervezetből. A vizelet mennyisége ép vesék és egészséges szervezet esetén főleg a meg-ivott folyadéktól és a külső hőmérséklettől függ, általában napi 1-2 liter. Ha keveset iszunk, illetve melegben tartózkodunk és az izzadással jelentős mennyiségű folyadékot veszítünk, a vizelet mennyisége csökken, fordított körülmények között pedig nő.


Dr. P. Szabó Réka
tanársegéd
Sebészeti Intézet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.