2020. Október 30. Alfonz nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Az utolsó csepp a pohárban

Nincs olyan ember, akinek életében egyszer ne fordult volna meg a fejében az öngyilkosság gondolata, de ehhez képest csak kevesen teszik meg, mivel a lelki stabilitás, a megbízható kapcsolatok, illetve a pszichiátriai betegségek hiánya átsegítik őket a nehézségeken.


Magyarországon globálisan nézve az idősek körében a legtöbb az öngyilkosság, de egyre több fiatal kísérli meg. Az időskori öngyilkosságok száma 30 éven át Magyarországon volt a legmagasabb az európai országok között. Okai, hogy csökkennek az idősek lehetőségei, megbecsültségük, sokan tehernek érzik magukat, magányosak, egyre több betegséggel kell szembenézniük, a hozzá társuló szenvedéssel, fájdalommal együtt. Depressziósok lehetnek, mely újabb nehézségek forrása. A 20-44 évesek második halálozási oka az öngyilkosság a közlekedési baleseteket követően az Európai Unióban. A fiatalok öngyilkossági kísérletei modellkövető hajlamukkal, hovatartozásuk keresésével, hirtelen megváltozó testük elfogadásának nehézségeivel, agresszív viselkedésükkel, kábítószerhasználatukkal, stresszkezelési problémáikkal magyarázhatók. A magyarországi helyzetet tekintve mindkét nem esetében a 45-54 éves életkor számít különösen veszélyeztetettnek, illetve folyamatos emelkedés tapasztalható 70 éves kortól kezdve. Több öngyilkosságot (55 százalék) követnek el az emberek 5-44 éves koruk közt, mint 45 év felett. Mindkét nembe tartozók esetén a 35-44 év közötti korosztály az világszinten, akik a legtöbb öngyilkosságot elkövetik. A középkorosztályban a legmagasabb az öngyilkosság aránya. Az életút közepén járó emberek szembesülnek fiatalkori vágyaik, terveik és eddigi életük közötti különbséggel; valamint döntéseik következményével. Ez a számadás megkövetelheti életstílusuk megváltoztatását. Amennyiben ez nem sikerül, hosszú távú negatív következményeket kell elviselniük mind testi, mind pszichés területeken. Emellett szembe kell nézniük a minden idősödő embert fenyegető fizikai betegségek lehetőségével, a csökkenő anyagi forrásokkal, a képességek folyamatos romlásával. Ezeket a negatív folyamatokat a legtöbb ember esetében az elért eredmények, a megszerzett tapasztalatok és a kapcsolatok kompenzálják. Ha a veszélyeztetett személyeknek nem sikerül az életstílus váltás, pedig igényük lenne rá, akkor bekövetkezhet az öngyilkosság – mondta dr. Pusztai Annamária, a Pszichiátriai Tanszék klinikai szakpszichológusa.

-Milyen lelki jellemzői vannak az öngyilkosságra hajlamos embernek?

- Kiemelendő a problémamegoldási nehézség és az érzelemszabályozási zavar. – Az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyek nem látják át a problémás helyzeteket, nehezen tudják meghatározni a megoldást jelentő alternatívákat, gyakran pesszimisták, nem veszik figyelembe a dolgok jó kimenetelének lehetőségét, illetve sokszor inkább passzívan elmenekülnek a helyzetből. Jellemző lehet az is, hogy magukba fojtják problémáikat, s ahelyett hogy megoldva őket túllépnének ezeken, kényszeresen rágódnak rajtuk, soha nem kapcsolják ki az agyukat. Nem mondják el bajukat a hozzájuk közel állóknak, nem tesznek pontot a helyzet végére. S amikor már valamit mégis lépniük kell, impulzívan cselekszenek. Ez a munkamód sok szenvedéssel és gyakran kudarcélménnyel jár, s amikor nagy nyomás van rajtuk, akkor nagyon erőteljes késztetést érezhetnek, hogy véget vessenek ennek a lelki gyötrődésnek. A nem kellő hatékonysággal működő problémamegoldási stratégiák rossz helyzetkezelést és nagy belső szenvedést indukálnak, amelynek csillapítása olyan sürgetővé válik a személy számára, hogy a helyzettel akár már nem is foglalkozik. Ezek következménye az is, hogy a személy átgondolatlanul, impulzívan válaszol, nem mérlegelve a következményeket. Például ha kritikát kapunk partnerünktől viselkedésünkre vonatkozóan, akkor elgondolkodunk a hallottakon, igyekszünk mérlegelni a másik álláspontját, valamint saját felelősségünket. Ha szükséges, akkor változtatásra szánjuk rá magunkat. Ezzel a folyamattal párhuzamosan feldolgozzuk a bennünk keletkezett negatív érzéseket is, amit a kapott kritika jelent. Családtagjainktól, barátainktól is kérhetünk lehetőséget problémánk elmondására, akár kaphatunk tanácsot is, ha szeretnénk. Az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személy ezt az analizáló folyamatot nem végzi el, illetve csak nagyon kaotikusan. Ennek eredménye az, hogy gyakran a kritikát (illetve annak jelentőségét) irreálisan felnagyítva, a valóságtól eltávolodva, saját érzéseibe gabalyodva, azok felett kontrollt nem érezve tehetetlenül szenved különböző érzései (meg-bántottság, bűntudat, harag stb.) között. Nem tud egy konstans döntésre (változtatok, illetve nem változtatok) jutni a helyzet megoldását illetően, hanem aktuális hangulata alapján – általában inadekvát módon – reagál: például kilép a kapcsolatból, vagy teljesen alárendelődik, hogy elkerülje az általa potenciális lehetőségnek megélt elhagyatást.

-Mi az oka, hogy a lelkibeteg ember nem képes érzelmeit befolyás alatt tartani?

 - Az egészséges személyiségű ember tudja szabályozni érzelmeit, megéli az örömöt és a bánatot egyaránt, illetve képes csillapítani, módosítani érzelmi állapotain, ha szükséges. Az öngyilkosságra hajlamos embernek intenzív(nek) és kontrollálhatatlan(nak megélt) érzelmei vannak. Ha például egyszer bánata lesz, úgy érzi, hogy soha nem lesz vége. Ilyen állapotban nem tud problémát megoldani, előfordulhat, hogy hangulata annyira méllyé válik, hogy csak fekszik az ágyon és nézi a plafont. Gyakori az érzelmek inadekvát módon való kezelése: például alkohol-, illetve drogfogyasztással. Ilyen állapotban bármilyen apróság is lehet az utolsó csepp a pohárban, amikor az illető úgy érzi, nem bírja tovább, és inkább kilép az életből. Az általános szakirodalombeli felfogás szerint azonban az öngyilkos ember nem meghalni akar, sokkal inkább megoldhatatlannak látott helyzetéből szeretne kilépni. Az utolsó pillanatig ambivalencia van a személyben az öngyilkosságra vonatkozóan: megtegye, vagy ne tegye? Így már jobban érthető a viszonylag lényegtelen frusztráló események szuicídiumot beindító hatása: a folyamatos ambivalens mérlegelést az aktuális esemény utolsó cseppként az elkövetés irányába lendíti.

Császi Erzsébet

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.