- Miről ismerszik meg ez a „találékonyan”, a mások kárára élő embertípus?

– Az antiszociális, más szóval szociopata személyiségű ember elsősorban anyagi és helyzeti előnyökért használja ki embertársait, akár idegeneket, akár közvetlen ismerőseit, rokonait. Ennek érdekében az etikai előírásoktól és a törvény megszegésétől sem riad vissza. Egy szélsőséges csoportja büntetőintézetek lakója (legsúlyosabb esetben sorozatgyilkosságért), másik csoportja még nem került oda, de aktívan tevékenykedik, és meglehet, hogy soha nem kerül börtönbe. Harmadik csoportja nagyon magas szinten működik, kivételes történelmi helyzetekben vezető pozíciókba kerül, és tömegek felett dirigál (pl. Hitler, Szaddam, Kadhafi). Alapvető tulajdonságuk mások kihasználásán kívül, hogy nem szeretnek, nem szoronganak, nem félnek tetteik következményeitől. Nem tanulnak belőle, hiába kerülnek többször is börtönbe miatta – mondta dr. Frecska Ede pszichiáter. – A kalandorok, régi szóval házasságszédelgők anyagilag és érzelmileg is kihasználják áldozataikat. Erről is szól a Kaméleon című magyar film, alcíme beszédes: Az vagyok, akinek látni akarsz... – Gyakran sármosak, van egy sajátos, pszichopata bájuk, amivel könnyen lefegyverzik és irányítják az általuk tárgyaknak tekintett embereket. Barátságosak, simulékonyak – ha érdekük úgy kívánja –, intelligensek, könnyen elhitetik a másikkal, hogy szeretik, talán azért, mert abban a pillanatban maguk is elhiszik, és ezért meggyőzőek. Ezért a szociopatához könnyű hozzámenni feleségül, de mint a Lehár Ferenc-dal refrénje is: „... Ha megversz is imádlak én...” előrevetíti a házastárs szomorú jövőjét. A szociopaták könnyen teremtenek kapcsolatot, jól kommunikálnak, de beszédük nincs mindig összefüggésben a valósággal. Nagyon lekenyerezőek, ügyesen manipulálják az embereket céljaik érdekében, kiválóan menedzselik magukat. Ők maguk nem sugároznak szinte semmilyen érzelmet, és nem lehet rájuk hatni érzelmekkel. Nem éreznek együtt áldozatukkal, de jól ráéreznek lelki rezdüléseire, amelyek viszont nem hatják meg őket. Rendkívül öncélúak és önzőek. Bármit is követnek el, nem éreznek megbánást, nincs bűntudatuk, köznapi szóval lekiismeretfurdalásuk. Természetesen nem tudnak hatni mindenkire, vannak, akik idejében felismerik jellemüket, valótlan állításaikat, és megszüntetik velük a kapcsolatot.

– Vajon miért van ennyi szociopata, miért nem eliminálódtak az emberiség fejlődésével?

– Mert szociális funkciójuk van. A szociopata borzasztó főnök beosztottjainak, de felettesei számára kedvező lehet jelleme, mert ha érdekei úgy kívánják, a felsőbb utasításokat érzelem nélkül végrehajtja (leépítések). Évszázadokkal ezelőtt konkvisztádoroknak nevezték őket (a kalandoroknak azok a képviselői, akik a nagy földrajzi felfedezések úttörői voltak, pl. Francisco Pizarro vagy Hernán Cortés). Épp azért voltak hódítók, mert nem szorongtak az újtól, nem riadtak vissza az ismeretlentől, a kihívásoktól, és nem volt skrupulusuk mások leigázásától. Mai képviselőik is nyugtalanok, állhatatlanok, a változatosságot keresik mind környeztükben, mind kapcsolataikban (gyakori partnerváltogatás). Ügyesek a harcászatban, a gépkocsivezetésben, jó a megfigye-lőképességük, ami alapvető tulajdonság mások kihasználásában. Jelszavuk: kötöttség nélkül, korlátok nélkül élni.

– Gyógykezelésük lehetséges?

- A legritkábban kerülnek szakemberhez, mert jól érzik magukat a bőrükben, ezért úgy vélik, nincs miért gyógykezelésre járniuk. Esetleg más mentális problémáik (pl. alkoholfüggőség) kapcsán kerülnek terápiára.

– Ha semmilyen eszköz nem áll a társadalom rendelkezésére kezelésükhöz, illetve mint előbb említette, nem hat rájuk a büntetés sem, miképp lehet megakadályozni, hogy ártsanak?

– Amennyire csak lehet, messze el kell kerülni őket.

Császi Erzsébet