2018. Október 21. Orsolya nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2018. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Influenza vírusok

Vadon élő szárnyasok betegsége volt az influenza

Az influenzavírusokat „A”, „B” és „C” típusokra osztják a belső fehérjéi alapján. Az „A”-n belül állatoknál és embernél előforduló típusok vannak, a „B” és „C” kizárólag embernél fordul elő.


A vírus felszínén hemagglutinin (H) és neuraminidáz (M) fehérjék találhatók. A vírusnak 8 szegmentből áll a genomja. A szegmentek lazán kapcsolódnak egymáshoz, könnyen cserélődnek a különböző influenzavírusok között, ezért ennyire változatosak. A vírus hemagglutininje révén kapcsolódik a fogékony sejthez, az ellene termelt ellenanyag közömbösíti a vírust. A neuraminidáz enzim elsősorban a vírusrészecskék sejtből történő kiszabadulásában vesz részt, az ellene termelt ellenanyag a vírusok terjedését gátolja. Emberekből eddig 3 hemagglutinin (H1, H2, H3) és 2 neuraminidáz (N1, N2) szubtípusba tartozó törzset izoláltak. A többi szubtípus állatokban fordul elő.


Fontos tudni, hogy az influenza eredetileg a vadonélő vízi szárnyasok betegsége volt, azok között található a legtöbb változata, s onnan terjedt szét a házi állatokra és az emberre. A XX. században az első A típusú nagy influenzajárvány 1918-ban spanyolnátha néven szedte áldozatait, 60-80 millió ember halt meg ennek következtében a világon. Ezt egy H1N1 szubtípusú vírus okozta. A járvány két fázisban jelentkezett, enyhén kezdődött, majd egy igen virulens változata alakult ki, amely a nagyszámú halálos megbetegedést okozta. A következő nagy világjárvány 1957-ben kezdődött H2N2 szubtípus okozta, amit ázsiai influenzának neveztek. Ez a járvány is két fázisban zajlott le, de jóval kevesebb halálos következménnyel, mint az 1918-as. 1968-ban volt az utolsó világjárvány, az ún. honkongi influenza, melyet a H3N2 szubtípusú „A” influenzavírus okozott. Ez a járvány végig aránylag enyhe lefolyású megbetegedést okozott. Azóta ez a vírus cirkulál az emberek között, de visszatért a H1N1 változat is.


A jelenlegi H1N1 „A” típusú vírusfertőzések Mexikóban kezdődtek. Helytelenül sertés influenzának nevezték el kezdetben. Azért adták ezt a nevet, mert 8 szegmentből 6 rokon egy Észak-Amerikából izolált 2 pedig Európából és Ázsiából izolált sertés influenzavírussal. Érdekes módon sertésekből még nem izolálták. Ezért újabban már nem is nevezik sertés influenzavírusnak. Nem tudni, hogyan keletkezett. Valószínű, hogy emberek fertőződtek sertés influenzavírusokkal. A vírusok szaporodás közben kicserélték a szegmentjeiket és kialakult az új változat, amivel szemben még nincs immunitás a szervezetben.


Május 23-i adatok szerint 12027 megbetegedés volt a világ több mint 40 országában. A legtöbb az Észak-Amerikai kontinensen fordult elő, bár már 85-en elhaláloztak benne, eddig enyhe lefolyásúnak mutatkozik. Érdekes módon inkább a fiatalabb korúakat betegíti meg. Legsúlyosabb következménye a vírusos tüdőgyulladás, melyet nehéz kezelni. Az új influenzavírus által okozott tünetek megegyeznek az influenza jól ismert tüneteivel. Betegség esetén laboratóriumi vizsgálatokkal kell igazolni az új H1N1 fertőzést. A beteg mintáját az Országos Közegészségügyi Intézetbe kell elküldeni.

Védekezni specifikusan lehet: nem tanácsos zsúfolt helyen tartózkodni, majd oltást lehet kérni, ha már lesz rá vakcina, s ha már kialakult a betegség, gyógyszerrel lehet kezelni. Az azonban nem tanácsos, ha az influenzás beteg öngyógyszerezze magát, mert lehet nem is az a baja. Hazánk mérsékelt égövön fekszik, s a nyári időjárás nem kedvez a vírus terjedésének, járvány esetleg ősztől elképzelhető.

Dr. Gergely Lajos
egyetemi tanár
Orvosi Mikrobiológiai Intézet

Forrás: Egészségcentrum 6. évfolyam 2. szám.

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.