2020. December 02. Melinda, Vivien nevenapja  
 
Keresés az oldalon
Főoldal Betegtájékoztató anyagok
Intézmény bemutatása
Debreceni Kardiológiai Napok
Oktatás
Partnereink
Képgaléria
Kardio Magazin
Kardiovaszkuláris Kutató Központ
Szívünk napja
Klinikai Fiziológiai Tanszék

Akadálymentes verzió

Bejelentkezés
Felhasználói név
Jelszó

Legfrissebb..

Az MKT 2019. évi Tudományos Kongresszusa


Díszdoktori előadás

Prof. Ger J.M. Stienen (the Netherlands) Debreceni Egyetem díszdoktori székfoglaló előadása:
“Skeletal and cardiac muscle activity in health and disease: a target in motion”


Partnerek


 



Magyar Nemzeti Szívalapítvány


  Kardio Magazin

<< előző oldal


  Beszéljünk? Beszéljünk!

Életünk egy nagy légvétellel, sírással kezdődik. ez az első hang, amivel az újszülött jelzi megérkezését. Ez az a jel is, aminek segítségével megtanítja szüleit arra, hogy megértsék őt. Kifejezi éhségét, közérzetét, félelmét. emellett a bababeszéd testbeszéd: mozgás, arcjáték.


A fejlődő csecsemő életében igen korán megindul és fokozódik az emberi kapcsolatok iránti igény, amit az is jelez, hogy már az első hónapokban megsokszorozódik az olyan sírás, amely már nem a testi szükségletek kielégítésére irányul, hanem az egyedüllét megszüntetésére. Ne legyünk „süketek”! Halljuk meg ezt a hívást is, mint ahogy később a szóbeli hívásra rögtön reagálunk. A síró csecsemő bizonytalanná válik, félni kezd, ha nem kap választ sírására.

Kommunikáció

A kommunikáció kezdete és alapja tulajdonképpen az, hogy a szülő, a környezet jelentést tulajdonít a csecsemő gesztusainak, sírásának, gagyogásának, cselekedeteinek. Igen! Előbb nekünk kell alkalmazkodnunk, és megértenünk a bababeszédet, aztán várhatjuk el, hogy forduljon a helyzet. Különleges jelentőségű az élet első hónapjaiban az ún. szemkontaktus kialakulása, mely már újszülöttkorban elkezdődik. Később a csecsemő érdeklődése és figyelme arra fordul, amerre a szülőé. Közben persze eltelik néhány hónap, ám az első időszak e tekintetben döntő fontosságú. Az újszülött már néhány hónapos korában különbséget tud tenni az emberi beszéd és a zajok között.

Beszédtanítás

A beszéd tanítása már a születés után megkezdődik. A baba ugyan kezdetben csak hanglejtést, hangerősséget észlel, majd különbséget tesz a hangszínek között is. Megismeri hozzátartozói, gondozói hangját, és feléjük fordul. Egészen pici kortól kezdve beszéljünk a gyermekkel, érthetően, szépen. Nem kell visszagagyogni, selypíteni, mert az „ olyan aranyos”. Ilyenkor nehezebben tanul meg a gyermek is tisztán beszélni. Nemcsak a felnőttek, hanem a beszélni még nem tudó csecsemő is szívesen, sokszor szünet nélkül, órákon át „beszél”, jelez, gőgicsél. A beszédtanulás első szakasza minden bizonnyal a hangok felismerése. Az egészségesen halló gyermek már magzati élete során hall hangokat, s jellegzetes viselkedésváltozással válaszol is rájuk.

Hangutánzás

Az első életévben a beszédtanulásban a hangutánzásnak és az ismétlésnek van fő szerepe. A beszédfejlődésnek igen fontos szakasza az, amikor az ember irányítani, szabályozni kezdi szájmozgását. A hanggal való játékot a gyermek sokszor válaszként adja egy feléje irányuló kedveskedő hangra, de a folyamatban levő gügyögést valami kellemetlen hangra vagy zajra válaszreakcióként abba is hagyhatja. A gügyögési periódus igen lényeges a későbbi beszéd és a hangképzés egészséges fejlődése szempontjából.

Jó szülő-gyermek kapcsolat

A szeretettel körülvett, a jó szülő-gyerek kapcsolatban növekvő csecsemők sokkal többet és színesebben gügyögnek, változatosabb, játékosabb hangokat hallatva, mint azok a társaik, akikkel nem foglalkoznak, vagy akikhez alig szólnak. Fontos a gyermekhez igazodni. Beszédünk tempója lassúbb, tagoltabb legyen. Igyekezzünk egyszerű szavakkal kommunikálni. A legkisebb gyermekkel is meg lehet értetni dolgokat a saját szintjén. Az új szavakat, mondatokat sokszor ismételni ne legyünk restek. A kétévesek végtelen „miértjei?” is igen nagy türelmet igényelnek. De a megfelelő válaszok során szókapcsolatokat, mondatokat, új kifejezéseket tanul a gyermek.

Dadogás

Ebben a korban, valamint a közösségbe kerüléskor előfordulhat dadogás. Sose szidjuk érte a gyermeket, ne javítgassuk folyton, mert akkor a kicsi „elnémul”. Igyekezzünk türelmesen kivárni, finoman segíteni neki, de ne mondjuk ki helyette a szavakat. A dadogás oka sokszor az, hogy a gyermek beszédtempója még lassúbb, mint gondolatainak száguldása. Szükség esetén logopédus, gyermek-pszichológus segítségét kérhetjük. A raccsolás-ban, selypítésben kérjük ki logopédus tanácsát, aki segít eldönteni, hogy mikor érdemes ezek javítá-sát elkezdeni. Az is fontos, hogy ne hasonlítgassuk gyermekünket a szomszéd gyerekekhez, akik már „mindent” mondanak. Nagyon különböző a kicsik beszédfejlődése. Jó társalgást kívánok egy idézettel Ágai Ágnes ‚ Szó ami szó’ című verséből:

„Nagyon egyszerűen kellene szólni / ebben az agyonbonyolított világban./ Veretes, tiszta, igaz beszéddel / lehántva a sallangokat, / az utánzatok idegen koloncát, / a cifra cikornyák vadhajtásait...”

Dr. Papp Ágnes

tanársegéd

Gyermekgyógyászati Klinika

 

 










Hírlevél
Amennyiben szeretne felíratkozni a hírlevelünkre, kérjük adja meg a következő adataidat:
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Hírlevél-csoport:
Kérem írja be a képen látható karaktereket!


  Adatbázis-elérések
Információs pult
vissza az oldal tetejére
Copyright információk - Minden jog fenntartva - DEOEC Kardiológiai Intézet - © Copyright - 2003-2008.